Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886
fei) fog bekövetkezni. Különösen panaszkodik Antikrisztus hivei ellen, „kik az igét eloltni akarják 4 s „Luthert kiszinlették közülük", azt hiszik bátorságban vannak — de épen ekkor eljön Isten fia Ítélni s ok nem menekülhetnek. Helyesen mondja Szilády, Dézsi A.jellemzésében, hogy Dézsi moralizálását nem lehet a kendertiló egyhangú csattogásához hasonlitani. A tárgy és hang változatossága, a tárgyalás élénksége. Fordulatai lekötik s nem fárasztják az olvasó ügyeimét. Az ismeretes bibliai történetek nemcsak tudományos készültséggel, hanem életismerettel is vannak előadva. Ügyes elbeszélő, de alakítással ő sem bajlódik, korának egyik jobb verselője, ki nemcsak helyes szókötéssel, hanem népies magyarsággal is ir. 1 Nemcsak a tárgy és hang változatosságára, hanem tehetségeinek sokoldalúságára, működésének többféle irányaira és képzettségére nézve is kiváló helyet foglal el XVI. századbeli költőink s reformátoraink között Sztárai Mihály, a kath. egyház egyik leghevesebb és legmunkásabb ellene. Paduában tanult tudós, művészetkedvelő, zenéhez értő ferenczrendi szerzetes volt, Sárospatakon Pálóczi Antal zempléni főispán udvari papja s 1530 körül, midőn Perényi Sárospatakot reformálta, áttért az uj vallásra társával Kopácsi Istvánnal együtt, ki a tanítás terén működött, mig Sztárai mint prédikátor. Patakról felesége halála után 1543. ment Baranyába, Laskóra, hol 1544—1552. volt prédikátor s roppant tevékenységet fejtett ki, ide-oda járt, mindenütt terjesztve a reformácziót 1558-ban tolnai pap volt, 1560. ismét Laskón találjuk, 1565. pápai pap volt s mint ilyen működött még 1574-ben is s még 1578-ban élt. Több zsoltárt fordított, egyházi éneket, elbeszélő költeményt készített s két drámai formában irt iratában: A papok házasságái-ól és az Igaz papság tüköré, heves támadásokat intéz a kath. egyház ellen. Mint e két utóbbi műve czime és elbeszélései mutatják, ő nem általában a régi egyház tanai, hanem különösen a pápa és papság ellen küzd, azt hangoztatva, hogy külön papi osztályra szükség nincs, hanem minden keresztény ember pap s csak az ige hirdetésére kell külső papság. Négy elbeszélése közül kettőnek tárgya ó szövetségi, kettőé pedig az ujabb egyháztörténelemből vett. Az elsők mindegyikét feldolgozva találjuk más költőknél is. Az egyik ének sz. Illyésnek és Akhab királynak idejél)en lőtt dolgokról, melyek az mostani időR. M. R. T. V. k. 2*2. 1.