Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886
57 Maorius istennek kezde áldoznia", Maorim magyarul, mint a jó Batízi magyarázza, „erősség, kővár, kőpalota, kazdagság és bővség stb." Miután minden kiképzelhető badarságot és szenvedélysugallta roszat elmondott a pápaságról (pl. hogy a pápa azért hagyja megcsókoltatni ballábát, mert az egész világot lábbal akarja tapodni), az elősorolt dolgokat mint jeleket tünteti fel, a melyek a világ végét hirdetik, s a lendületes sorokban irt költemény igy fejeződik be : Mikoron az ágak szépen kibimbóznak, Jelentik, hogy az nyár immár közel vagyon : Akképen az jegyek nyilván azt jelentik, Hogy itélet napja immár elközelget. Azért minden ember lelkéhez tekéntsen Es az ő bűnétől minden megrettenjen, Isteni felelembe ö magát foglalja Es várja nagy vigan az Ur Jézus Krisztust. Ezen, különösen a katholiczizmus és pápaság ellen intézett, valóságos polemikus munkán kivül, a többi három munkában leginkább csak általános erkölcsi oktatást találunk. Zsuzsanna históriájának tanúsága az, hogy Isten az igazat el nem hagyja, „O benne bízóknak megszabadítója. Minden szükségükben őket ótalmazza." Azt is megtudjuk az utolsó strófában, hogy Batízi betegségében irta e müvét. — Jónás próféta megtanit bennünket arra, hogy Isten a megtérő bűnösöket magához fogadja. Az ember ne bizzék önmagában, mert ha most jámbor is, lehet még hitetlen. Továbbá Jónást engedetlenségeért büntette Isten, de a tenger fenekén hozzá fohászkodót meghallgatta, „mi is kiáltunk hozzá nyomorúságunkban, minket is meghallgat mert száz nyavalyánkban". Végre Ninive városát az Isten megtartá. Hittel jámborsággal, mert ö hozzá liajta ; Ha mi is hiendünk az Krisztus (Jezus)ban, 0 nagy hatalmában megtart mi hazánkban. Izsák patriárka szent házasságából pedig kitűnik, hogy a házasságot Isten szerzette, és pedig három okból: egymás segítségére, az emberi nemzetnek gyarapodására, a paráznaság eltávolítására. Mig Batízi András megelégszik ez általános moralizálással, Dézsi András debreczeni iskolamester, e mellett még a hazai erkölcsi viszonyokra is kiterjeszkedik Batízinak az utolsó helyen emiitett müvének tárgyához hasonló tárgyú elbeszélésében, Az ifja