Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

42 tekintélyét, de az egyház is, mely minden időben a trón legerő- I sebb támasza volt. Habár egyes kiváló főpapok befolytak is személyes tekintetükkel a közügyekre, az egyházi élet és fegyelem hanyatlását, ez erkölcsi sülyedést meggátolni képesek nem valának. „Egyházunk üldözése már régóta tart. . . fájlaljuk az Isten egyhá- I zának zaklattatását, fájlaljuk, hogy a püspöki méltóság annyira csökkent és ily sorsra jutott..kiált fel Várday Péter, Kalocsa hires érseke, egyik levelében.

1 A rákosi és hatvani gyűlések gazdagok voltak jelenetekben, melyek a papság ellen rendszeresen szított ellenszenvet élénken feltüntetik. Ugyancsak e gyűlések határozatai eléggé mutatják, hogy a nemzet mennyire megelégelte a gyáva Jagellók uralkodását, de egyszersmind nyilvánvaló a czélzat is, hogy a vetélykedő olygarchák trónra juthassanak. Miért nem? A nemzetnek megvolt királyválasztási joga s élénken élt a köze- 1 lebbi múltból Mátyás király nagy alakja szemben a Jagellók törpeségével, ki egyszerű nemesi családból, a nemzet akaratja által lépett a trónra. S midőn egyházi, társadalmi, politikai életben a zavar nőttön nő, Erdélyben az uj vallás tanai kezdenek terjedni s elfoglalják az elméket. Az anarchia közepette a szepesi szászok részint kereskedelmi összeköttetéseik utján, részint a német egyetemeken tanult fiaik révén, megismerkednek Luther tanaival, általuk gyorsan terjed a reformatio, a melyet az általános erkölcsi sülyedés, a fegyelem lazulása, a pietistikai filozofia s azon meggyőződés hoz létre, hogy a hit reformálása maga után vonja az erkölcsök megujulását és tisztulását is. De mit tapasztalunk ? Németország megzavarodik, a társadalom egyensúlya felbillen, vallási háború tör ki, melyben ép a hit- és erkölcsreformálók tulajdonképi indító okai nyilvánossá lesznek ; a vallási rajongók, filozofiai szekták, hitbeli szakadások karddal és bottal küzdenek egymás ellen. Mindennek szele hozzánk is elhatott. Ilyen állapotok között indult ránk a török, ilyen állapotok szülték a szerencsétlen mohácsi vészt, mely oly emlékezetes és oly sok nyomor, a török rabiga és idegen szolgaság szülő oka volt.

2 1 Horváth Mihály : Magyarország története II. k. 424. 1. 2 Haec est illa memorabilis simul et miserabilis Mohácsiana Clades, qua antiquum gentis nostrae decus flooremque nobilitatis et militiae, ac quicquid virium habebamus, una eaque funestissima dimicatione prostratum amisiinus: cepimusque cum inexpiabili ignominia uostra qua barbarorum intolerabile jugum, qua exterarum nationum servitutem subire ac perpeti ... mondja Istvánffy, Historiarum liber VIII. p. 82.