Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

I 39 Ott az ország nékiek adaték, Magyarországnak neveztetek, Némettül mert megvivék, Fegyverekkel evékkén tevék. Semmi értelem, okozati összefüggés és csupa következetlenség. A ország nekik adatott, majd fegyverrel tevék magokévá ; az ország Magyarországnak nevezteték, mert a némettől vevék meg. Ily értelmetlenségek gyakran fordulnak elő, a mi mindenesetre szegény lantosaink dudolását hebegéssé teszi. A most idézett sorok harmadika egyike azon nagyszámú példáknak, a melyekre Arany János utalt a Nemzeti versformáról irt értekezésében, annak bebizonyítására, hogy nemzeti rhythmusunk alapja az értelemi hangsúly, melynél fogva az értelmileg összetartozó szók csoportosulnak egy sormetszet alá, ha mindjárt a szórend nem engedné is. E sajátságot, hogy pl. a kötőszó nem a mondat elejére, hanem közepére vettetik, hogy a visszahozó névmás szokatlanabb helyen áll stb., onnan magyarázza Arany, hogy a magyar rhythmus jelleme nem az elszórás, hanem ellenkezőleg a

z egy góczpont köré gyűjtése az értelmileg üsszetartozóknak, semmikép sem latin-utánzás vagy a rim és sormetszet kényszerének kifolyása. E sajátságoknak oka tehát a rhythmus erős érzete költőinkben. Ha népkölteményekről volna szó, Arany e magyarázatát mindenesetre kénytelenek volnánk elfogadni; de midőn azt tapasztaljuk, hogy a népköltészet termékeiben ilyféle sajátságokkal nem találkozunk, arra a gondolatra kell jutnunk, hogy ama szabálytalanságok nem a rhythmus erős érzékét, hanem ellenkezőleg a verseléssel való küzdést, gyakorlatlanságot árulnak el, főkép, midőn azt is tapasztaljuk, hogy egy és ugyanazon költeményben egyenetlenül váltakozó sorok nagy számmal vannak, s a fogyatkozást semmiesetre sem lehet tisztán csak a másolók vigyázatlanságának tulajdonítani. E fogyatkozás nemcsak az elbeszélő, de még a lyrai költészet termékeiben is feltűnik. A sz. László királyról szóló ének négysoros rímtelen strófákban van irva, s mily egyenetlen rhythmusa, mutassa három strófájának képlete: 1) 10, 11, 9, 11. 2) 10, 11, 11, 12 | 3) 11, 11, 10, 11; tehát e három szakban szabály nélkiü váltakoznak 9, 10, 11, 12 szótagos sorok. A Szab ács viadaljáról szóló történeti énekben a legnagyobb részt tiz-szótagos sorok mellett kilencz-, tizenegy-szótagos sorok vannak, és egy tizenkétszótagos is előfordul. A Katalin-legendában még egyenetlenebbül váltakoznak a sorok. Legtisztább rhythmusa a