Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

96 nem ismer Franciseóra a lovag-öltözetben, Béla királyunk, a kinek örököse nem volt, nem létezett stb. ; verskezelés és nyelvezet pedig nagyon alacsony színvonalon áll. Azonban e történet is a nép ol­vasmányává lett. Egyik legérdekesebb darabja regényes elbeszéléseinknek az „Euryáliusnak és Lucretiának szép históriája 1 1, 1 annyival is inkább, mert ez a most tárgyalt elbeszélésekkel ellentétben a noi hűt­lenség büntetését adja elő. Az elbeszélés eredetije Aeneas Sylvius Piccolomini, sienai születési! irónak, ki 1458-ban II. Pius név alatt pápa lett, műve ; tárgya való történet, t. i. a császári kanczellárnak, Schlick Gáspárnak, egy sienai nemes nővel folytatott tilos viszonya. Az elbeszélésben a főhősök nevei Euryalus és Lucretia. A magyar hű mása a latínnak, melynek egy leírása a Béldi-codexben is meg­van. A magyar átdolgozó csak a bevezetéssel és befejezéssel tol­dotta meg s az utolsó versszak szerint a fordítás 1577-ben készült „Bodrog vize mellett Patak városában, az ur gombos kertjében". Innen Toldy pataki névtelennek nevezi a fordítót. Szilády Áron Balassa egyes énekeiben s ez elbeszélésben „található közös esz­mék, nyelvi és verselési sajátságok, kifejezések" alapján állítja, hogy a fordító senki más, mint Balassa Bálint, ki fordítását kö­zeli rokonánál, majd sógoránál Dobó Ferencznél tartózkodása alatt készíthette. A műnek még három kiadása van a XVI. és egy a XVII. századból. A versforma mindenesetre az, a miből a kilencz­soros Balassa-strófa kialakult s a mely Balassa első énekeiben is használtatik s igy nagyon valószínű, hogy a XVI. század legna­gyobb lantosa volt a fordító, kit a tárgyhoz saját, szerelmi kalan­dokra való hajlama is vonzhatott. A mű fordításával az volt a czélja, hogy az ifjakat elrettentse az érzéki szerelemtől, de leírá­sai oly meztelenek és érzékiek, hogy czéljával merőben ellenkezőt ér el. A tárgyalási mód különben ugyanaz, mint a minőt Gyöngyösi verses novelláiban fogunk látni. A tárgyalás a vak szerelem pusztító hatalmát bizonyító pél­dákkal (Páris, Sámson, Dávid) kezdődik s ezek után, mint iskolai gyakorlatokban megjeleli a tárgyalás menetét és a részeket : 1 Teljes ezime: E. és L. szép históriája, melyben oiegirattatik egy­máshoz való nagy szerelmek, mely szerelemből végre Lucretiának követ­közék szörnyű halála. Ad notain: Időd szép virágát, termeted szépségét szüvem mért hervasztod.

Next

/
Thumbnails
Contents