Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

12 mutatni, mi Vezette rá őseinket, hogy a Pannoniában lakó népek hunmondáit, mint ősi nemzeti mondát fogadják el '? A világhódító hunok története megtermékenyítette a germán s román népek mondaköltészetét s különösen Attila alakja külön­bözőkép jellemezve, összeköttetésbe hozva a germán mondák népei­és hőseivel, európai mondahőssé vált, s igy a magyarok Európába jővén megismerkedhettek e mondákkal; de ázsiai hazájukból sem­ínikép sem hozhatták magukkal, hisz a honfoglalási monda szerint fejér ló jelképében követelik az országot, nem pedig mint Attila örökségét. Ha Ázsiában él a magyarok ajkán a hunmonda s az emlékezet, hogy ők a hunokkal együtt harczoltak, ugy bizonyára a honfoglalási mondába bejutott volna, sőt annak a apját képezte volna az attilai örökség. Nem fogadhatjuk el tehát legjelesebb kritikusunk Gyulai Pál véleményét, mely szerint „a magyarok midőn ide bejöttek, a németek hunoknak gondolván és nevezvén őket, mondáikat az itt lakó németek mondáival vegyitették s igy állott elő a magyar hunmonda. De lehet másfelől az is, hogy midőn a hunok Európába berontottak — minthogy e nép úgyis sokféle népfajt foglalt magában — voltak köztük kunok, besenyők, sőt magyarok is, kik midőn a hunok egy része visszament, itt marad­tak s fenntartották Attila emlékét. De végre Ázsiában is nagy emléke volt Attilának s midőn a magyarok onnan kijöttek, miért ne vezethette volna őket es az emlék, kivált ha egyhor Attila vezér­lete alatt harczoltak." 1 A magyar hunhagyomány, vagyis inkább a hunmonda azon részei, a melyek egyéb forrásokban fel nem találhatók, nagyon csekély számmal vannak. Az Attiláról fennmaradt román, germán s magyar hagyományok részei a következők s pedig I. Pannónia el­foglalásáig : 1) A hunok eredete, 2) A hunok ősei, 3) A csoda­szarvas, 4) Nőrablás, 5) Scythia elfoglalása. II. Pannónia elfogla­lása : 1) Kapitányok választása, 2) Dunamenti csaták (Potencziana, Tárnokvölgye s Iveveháza, Tulna, Cesumaur), 3) Makrinus, 4) Detre, 5) az Attila jelleméről, alakjáról, birodalmáról, székhelyéről s udvaráról szóló mondák, 6) A hadisten kardja, 7) Isten ostora, 8) Attila és Buda. III. Külföldi hadjáratok: l) A hunok és bur­gundok, 2) Attila galliai hadjárata (Catalauni ütközet stb.), 3) Attila Thuringiában, 4) Attila északi hadjárata, 5) Attila itáliai hadjárata (Aquileja, Ravenna, Róma). IV. Attila házassága és ha­1 A XVI. sz. lyrai költői. Egyetemi előadások, 18. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents