Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

38 De Kazinczy egyhangú ötlet-költészetével úgyszólván egyedül áll. Nagyszámú fordításaival nyelvünket képezte, hajlékonynyá tette ; a különböző stilnemekre példát adott s evvel sok jót, de sok rosszat is honosított meg költészetünkben. Tagadhatatlan, hogy költői nyelvének hatáia nem csak Kölcsey nyelvében, hanem még Kisfaludy Károly, Bajza, Czuczor nyelvében is nyilatkozik, kik a megújított nyelv alapján állanak ; de az Aurora-kör s Kazinczy költői iránya közt egy oly lényeges különbség van, mely által az előbbi korszakot alkot költészetünkben s e különbség abból származik, hogy Kisfaludy Károly költészetünket nem visszavezette annak eredeti forrásához a nemzeti élethez, hanem egész erejében megnyitotta ama forrást, mi nem egyéb, mint a nemzet múltja s jelene. Már az a körülmény, hogy Kisfaludy kijelentette, miszerint az Aurórába csak eredeti munkákat vesz fel, mutatja az uj irány szellemét. O maga komoly drámáinak tárgyát a nemzet múltjából meríti, vigjátékaiban s vig elbeszéléseiben, illetve rajzaiban a magyar társadalom alapján áll, Tihamér czimü beszélyében a N. Lajos nápolyi hadjáratáig megy vissza; a Pártütők cz. vígjátékában a népet nagyobb mértékben szerepelteti; regényes színezetű balladákat s népies dalokat ír. A nemzet íróit lelkesíti a nemzet múltja, de költészetüknek tápot ad annak jelene is. Vörösmarty megénekli a honfoglalást hexameterekben ; kisebb eposzai, Cserhalom, Eger, egy-egy dicső episodot zengenek a nemzet küzdelmes múltjából, Magyarvárban az őskorba akar visszaszállni, a Tündérvölgyben magyar alexandrinokban zeng s egy egész tündérvilágot mutat be szemkápráztató színekkel; népies genreképeket készít (Laboda kedve, Gábor diák), fantasztikus elbeszéléseket ír (Csiga Márton, Holdvilágos éj) s hazafias lyrája végül nyomon kiséri a nemzet küzdelmeit. Bajza jambusokban irt népdalokat sürget, ő és VitJcovits szerb népkölteményeket fordítanak ; Toldy 1827-ben felszólítja Czuczort népdalok gyűjtésére s ez hozzá fog a népdalköltéshez azon czélból, hogy a nép ajkán élő némely mocskosabb dalok helyett nemesebbeket adjon. íme Kisfaludy Károly hatása költészetünkre. Megnyílik a nemzeti dicső mult, e sovány adatokból olyan-amilyen nemzeti mythologia alakul; a magyar társadalom alakjai szerepelnek színpadon és elbeszélésben, a lyra az egyéni érzések mellett, sőt első sorban a hazafiúi bánat és öröm, remény és csüggedés, lelkesedés és elkeseredés kifejezőjévé válik, felkelti a nemzetet küzdelemre, s viszont e küzdelemből nyer táplálékot. A nyugot-európai rhythmus