Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885
35 De hogy Arany költészetét méltányolhassuk s irodalomtörténeti fontosságát érthessük, szükséges költészetünk fejlődésének főbb irányait röviden vázolni, mig azok igazi nemzeti költészetté olvadtak össze. Tisztán nemzeti költészetünket megelőzőleg az a nemzeties irány uralkodott, melynek megalapítója Kisfaludy Károly volt, különösen drámáival s elbeszéléseivel, legtökéletesebb kifejezője Vörösmarty M. ; ez irány megszüntette a klasszikai elv uralkodását s magában rejtette a tiszta nemzeti müköltészet csiráját, s ekként előkészítője volt költészetünk teljes kifejlődésének. A Kazinczy Ferencz előtt művelt költői irányok inkább a költői nyelvre s a formákra voltak hatással s Kazinczy klassicismusa minden inkább volt, mint nemzeti költészet. De ez idegen irányok művelői sem zárkózhattak el teljesen a nemzeti elemtől. A franczia filozofia által befolyásolt Bessenyei drámában dolgozza fel Buda halálát s Hunyadi Lászlót, Mátyás királyról hat énekes eposzt ir, s a Philosophus ez. vígjátékban kísérletet tesz a művelt magyar társadalom rajzolására s a falusi parlagi nemes jellemzésére ; b. Orczy Lorincz pedig a mint az életben jó indulattal volt a nép iránt, ugy költészetében is előszeretettel foglalkozik a néppel. Baráti Szabó s Révay a klasszikus versformákat honosítják meg; de amaz nemzeti tárgyakat is dolgoz fel (pl. Zrínyi Miklós önfeláldozását elég ügyetlenül hexameterekben irt drámában), ez utóbbi sürgeti a népdalok gyűjtését, bár inkább nyelvészeti, mint költői szempontból, s maga is próbál dalokat írni; Virág a klasszikus óda formájában a nemzeti erényeket dicsőíti s a nemzeti lelkesedést szítja, Berzsenyi ugyanezt teszi, több hévvel s művészibb formában és nyelven; de a nemzeti rhytmus hatása alatt is áll, midőn a rím és mérték egyesítése ellen küzd az elméletben s néhány költeményével a gyakorlatban. Fazekas Mihály hexameterben irt Ludas Matyijában nemcsak népies tárgyat dolgoz fel, hanem a nép emberi jogainak védelmére kel, midőn a pórsuhanczczal elpáholtatja a hatalmaskodó földesurat. Szentjóbi Szabó László „Mátyás király" cz. drámájával a nemzeti múltból veszi tárgyát. De a francziás és ó-klasszikai irány mellett fennmarad az önálló népies irány is, a melynek művelői : Dugonics András, gr. Gvadányi József, P. Horváth Ádám, nemzeti tárgyakat dolgoznak fel a régi költészet formájában kevés ízléssel, de annál több hazafiúi lelkesedéssel. Dugonics történeti regényei s drámái a nemzeti történelemből vett tárgyaikkal és a költő hazafiúi érzésével rend3*