Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

7 ról kezd ábrándozni! „Unni kezdtem az iskolai egyhangúságot, hosszallani a pályát, majd festő, majd szobrász vágytam lenni, a nélkül, hogy tudjam, mind kezdjek hozzá ; végre 1836. februárban önként, minden anyagi vagy erkölcsi kényszer nélkül, odahagyám a kollégiumot, soha vissza nem térendő."* Művész akart lenni; először Ferenczy mellett szobrász; de azután Fáncsy Debreczenben működő jó hirü színtársulatához szegődött. E lépése mindenkit meglepett. Egyike volt a legszorgalmasabb tanulóknak, képzett, megkülönböztetett fiatalember s igy mindenkinek azt kelle hinnie, hogy a valódi hivatás vezette a színészi pályára. Debreczenben különben tűrhető dolga volt. Erdélyi leányait azontúl is tanította s hozzá járt ebédre. Hanem ez az állapot nem soká tartott. A cselszövények feloszlatták a társulatot s Arany minden nélkül maradt. A kollégiumban nem akart maradni, haza nem mert menni, nehogy szüleit megszomoritsa s igy a Hiibay vezetése alatt társulattá verődött kezdők közé lépett s a társulattal, holmiját Debreczenben hagyván, nyakába vette a világot. Hangja bár gyenge., de kellemes, s ő maga zeneértő levén, ez által s műveltsége által a társulatban csakhamar irányadó lett. Debreczeni életére, ábrándjaira, lelkiállapotára, szóval egész helyzetére fényt vet a Bolond Istók második éneke. Ami különösen szinészkedését illeti, jóizü humorral irja hogy : Volt olyan este, szóhoz is jutott, Több volt ugyan a „Schlagwort" mint az a szó : „Ertem!" — „Befogtak." — „Tessék: a botot . . Ebből bizony nem alkot Garcilasso. Szerencse, hogy segitni jól tudott Melodrámában mint primo basso. Kótábul a szót pontosan nyélé: Oh! (mint) so-(vár-)gok (fény-)la-(kod) fe-(lé)." Hasonló humorral rajzolja kóborlásait a színészekkel, a színészéletet; mindebből az ő eszményi felfogása tűnik ki s különösen abból a való vagy csak költött viszonyból, a melybe egy általa Klárcsinak nevezett színésznőhöz állott s a melynek végéről igy szól a költő : Oly korba volt, midőn az ifjú ember Az első nőszemélyhez, kit talál, Hajlik zománczos, tiszta érzelemmel, Előtte az tündérkép, ideál: * P. Hirlap 1882. 294. sz.