Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

106 És már érzi az uj nyár melengető sugarát, azért kiált fel oly biztatón : Rendületlenül! bogy a nemzet tiszta bonszeretettől lelkesítve küzdjön, ábránd, hiúság, muló kegy, iavak — vész és i gyalázat újra el ne szédítsék : Oh ! értsd meg c szót: árban és apályon — Szirt babok közt — hűséged megálljon ! Érzi az idő fontosságát, a melynek rohanását egy istenkéz sem tartja vissza : élet ? halál ? áldás vagy átok lesz ? . . . Újra a kétség kínozza, szeretné a koczkavetést elodázni, de bizik nemzetében s reménye már ki nem alszik: Veszhet közülünk még talán nem egy : De szállva, im, elsők között a sorban, Vásznunk dagad, hajónk előre megy. A nemzet hajóját ügyes, tapasztalt, bölcs kormányos vezette 1 s az eljutott a kikötőbe; a válság újra eldűlt s a nemzet — él; j a mi feladatunk most már, hogy hajónk zátonyra ne jusson. Arany nem irt Hymnust, mint Kölcsey; sem Szózatot, mint Vörösmarty ; forradalmi dalokat sem, mint Petőfi és Czuczor; de azért költészete a legszorosabb összefüggésben van kora mozgal- : maival s ugy a 48-iki, mint az 50-es évek közhangulatát, a nemesebb honfiak hitét, bizalmát, bánatát és fájdalmát a leghivebben tolmácsolja. Természetét ugyan nem tagadja meg : itt is nem az erős felindulások, hanem a mély érzések s megragadó reflexiók költője; de nemzete hálával tartozik neki, mert az ő s Tompa költészete volt a nemzeti mogpróbáltatás szomorú napjaiban a bá- "! nat tolmácsolója s enyhítője, a remény élesztője s a közöny eloszlatója. Arany lyrai költészetében kifejezést nyernek még saját egyéni ^ élményei s bajai, családi viszonyai, a nemzeti irodalomra s az j életre vonathozó reflexiói s pedig vagy humorosan, vagy s többnyire | elégiái meghatottsággal. Szerelmi convulsiókon nem ment keresztül, ; családi élete csendes boldogságban folyt s küzdelmei az élettel , nem voltak olyanok, melyek a család-fentartás gondjain túl emelkedtek volna. Szerelmes verset nem is találunk költeményei között s a szerelem, mint önálló motivum, egyes elbeszélésén (Toldi szerelme, Katalin, Murány ostroma) s némely népdalain kivül egyéb műveiben nem is szerepel. Ugy látszik az „ihlet perczét

u, 1 amelyben a művész elébe teljes tökélyben lebben a szűz ideál, nem ismerte s előtte csak az asszony volt, „minémüt köznap is j 1