Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

- 76 Melyekkel való adózást, míg okát nem adják a szükségnek, semmi ajánlást nem kiván tenni ; ennélfogva Deákkal s Pázmándyval egy előleges kérdő felírást kiván. Nagy Pál: En nem a praeses ur által előadott propositión kezdeném az e tárgy felett való tanácskozást: lianem mindenek előtt azt hatái-oznám el, hogy ha adunk katonát, mi módon adjuk ; ez itt a legnagyobb kérdés ; mivel nem a katonaadás terhes a szegény adózó népnek, hanem a módja a Statutiónak (katonaállításnak). rKatonafogdozás !

u ezt könnyítsük meg először, azután ajánljunk. — A fogdozással nagy kára van összekötve a Statusnak, ugyanis mihelyt meghallják a parasztok, hogy katonafogdozás lesz, azonnal minden faluból 60—70 legény erdőre veszi magát és így nem dolgozik. De még többen sem dolgozhatnak, mert a bujkálóknak szüleik, hasonlóképen testvéi-eik utánok mennek az erdőre, hogy azoknak mintlétökről tudjanak, s mindennapi élelmeket helyekbe vihessék. Gazdálkodásuk e szerént odahaza nagyobb csorbát szenved, mintha a contributió miatt javaikat elvennék tőlök, s zsiványnyá lesz utóbb a bujkáló legény; a katonaállításnak mostani módja így demoralizálja a népet. Hát a birák mit nem tesznek falukon ezekkel a nyomorultakkal'? mint a vad barmokat hajhászszák együl-egyig, aki nekik nem fizethet, — s így a megvesztegetés biine is közbejön, és hogy a gyilkosság is el ne maradjon, számtalanszor megesik egyik vagy másik vakmerő hajhászónak erőszakos agyonüttetése; az üldözőbe vett elszánja magát s a hajhászót elébb, mint őtet, mint gondolja, cziviliter megöli. — Azután a chirurgusok, commissariusok, szolgabirák micsoda manipulatiókat nem tesznek ? jól tudjuk mindnyájan. Ugyan kérdem a tek. Statusokat, megegyez-e ez az emberiség jussaival s a mostani kor lelkével, hogy rablánczokba veretve viszik ama szent helyre, a haza oltalmazására az erőszakkal fogottakat ? nem czélirányosabb volna-e, ha a püspökségek és superintendentiák meghagynák a lelkipásztoroknak, hogy a népet capacitálják az iránt, mennyire elmúlhatatlan szüksége van a hazának arra, hogy a környülállásokhoz fegyveres ereje legyen, — s hogy sokkal illendőbb sorsot húzni a katonaságra alkalmatos ifjaknak, mint ez már némely vármegyékben szokásban is van, mint gonosztévő módjára hajhásztatni és kötöztetve vitetni a haza oltalmazására. — A sorshúzáson minden legénynek jelen kellene lenni, hogy mihelyt egyiknek vagy másiknak neve kihuzattatnék, az azonnal önként magát elszánva, úgyszólván meggyőződve, mintha őtet az Isten a koczka