Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884
— 21 — G-uzmics-I^apló') az 1830-diki országgyűlésről. A kegyelmes kir. propositiók felolvasása következésében a ttes Statusok szeptember 23-án tartott országos gyűléséből ő Felségéhez representatiót (feliratot) küldöttek, melyben a kir. propositiók első pontjára feleltek, kijelentvén abban, 1) hogy az 1792-dik esztendei királyi kötésben (mely szerént az ujonan koronázandó király esküszik) foglalt vj)raestabilitae u kifejezést oly értelemmel, mintha az által a koronázási kötés-levéltől való országos értekezésnek utja el lenne zárva, el nem fogadhatják. 2) Kérték ő Felségét, hogy Gallicziának és Lodomeriának az országhoz való visszakapcsoltatását, még a koronázás előtt nyilván kijelentse : ') Hogy az újabbkori történeti eseményeknek és a politikai eszmék fejlődésének tanulmányozására a „GuzmicsO\aplóhoz" hasonló jegyzetek mily nagy jelentőségűek: kitűnik a belügyministernek f. évi márczius hó 5-dikén kelt, az ország összes törvényhatóságaihoz intézett következő leveléből : „A magyar tudományos akadémia egyik közelebbi ülésében Zichy Antal tiszteleti tag felhívta az akadémia figyelmét arra, hogy újabbkori országgyűléseink történetének számos nagyjelentőségű emléke még ismeretlenül, gyakran még megközelíthetetlenül lappang, sőt azon veszélynek van kitéve, hogy az azoknak fontosságát nem ismerőknek kezeiben elvész. Ali ez különösen az országgyűlések kerületi üléseinek irományairól. Ezen ülések a legérdekesebb eszmecserék és pártküzdelmek színhelyei valának. Tárgyalásaik a politikai eszmék fejlődésének megismertetésére a legnagyobb világosságot deríthetik. De a kerületi ülésekről jegyzőkönyvek nem vezettetvén, azokra nézve csak a követek magán följegyzései, naplói és jelentései szolgálhatnak a történetírók részére kútforrásúl. Minthogy pedig azon férfiak sora, a kik az 1848. előtti országgyűlésekben részt vettek, mindinkább ritkul, és attól lehet tartani, hogy a jelzett emlékek iránti érdeklődés a nagyközönségben mindinkább szűnni fog: az azok megmentésére irányuló intézkedéseket az akadémia nem tartja tovább elhalaszthatóknak. Az akadémia azon kérelemmel fordul tehát hozzám, hogy a szóban levő nagyfontosságú ügy a törvényhatóságok figyelmébe ajánltassék. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság levéltárában feltalálandó ily iratok jegyzékét állíttassa össze, a magánosok (országgyűlési követek és azok örökösei) birtokában levőket kipuhatolni igyekezzék, í az eredményt úgy közvetlenül a m. t. akadémiával közölje, valamint ne* kem is jelentse fel. Budapesten, 1885. évi márczius hó ö-én."