Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

— 21 — G-uzmics-I^apló') az 1830-diki országgyűlésről. A kegyelmes kir. propositiók felolvasása következésében a ttes Statusok szeptember 23-án tartott országos gyűléséből ő Felsé­géhez representatiót (feliratot) küldöttek, melyben a kir. proposi­tiók első pontjára feleltek, kijelentvén abban, 1) hogy az 1792-dik esztendei királyi kötésben (mely szerént az ujonan koronázandó király esküszik) foglalt vj)raestabilitae u ki­fejezést oly értelemmel, mintha az által a koronázási kötés-levéltől való országos értekezésnek utja el lenne zárva, el nem fogadhatják. 2) Kérték ő Felségét, hogy Gallicziának és Lodomeriának az országhoz való visszakapcsoltatását, még a koronázás előtt nyil­ván kijelentse : ') Hogy az újabbkori történeti eseményeknek és a politikai eszmék fejlődésének tanulmányozására a „GuzmicsO\aplóhoz" hasonló jegyzetek mily nagy jelentőségűek: kitűnik a belügyministernek f. évi márczius hó 5-dikén kelt, az ország összes törvényhatóságaihoz intézett következő leve­léből : „A magyar tudományos akadémia egyik közelebbi ülésében Zichy Antal tiszteleti tag felhívta az akadémia figyelmét arra, hogy újabbkori országgyűléseink történetének számos nagyjelentőségű emléke még isme­retlenül, gyakran még megközelíthetetlenül lappang, sőt azon veszélynek van kitéve, hogy az azoknak fontosságát nem ismerőknek kezeiben elvész. Ali ez különösen az országgyűlések kerületi üléseinek irományairól. Ezen ülések a legérdekesebb eszmecserék és pártküzdelmek színhelyei valának. Tárgyalásaik a politikai eszmék fejlődésének megismertetésére a legna­gyobb világosságot deríthetik. De a kerületi ülésekről jegyzőkönyvek nem vezettetvén, azokra nézve csak a követek magán följegyzései, naplói és je­lentései szolgálhatnak a történetírók részére kútforrásúl. Minthogy pedig azon férfiak sora, a kik az 1848. előtti országgyűlésekben részt vettek, mindinkább ritkul, és attól lehet tartani, hogy a jelzett emlékek iránti ér­deklődés a nagyközönségben mindinkább szűnni fog: az azok megmenté­sére irányuló intézkedéseket az akadémia nem tartja tovább elhalasztha­tóknak. Az akadémia azon kérelemmel fordul tehát hozzám, hogy a szóban levő nagyfontosságú ügy a törvényhatóságok figyelmébe ajánltassék. Fel­hívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy a törvényhatóság levéltárában feltalálandó ily iratok jegyzékét állíttassa össze, a magánosok (országgyű­lési követek és azok örökösei) birtokában levőket kipuhatolni igyekezzék, í az eredményt úgy közvetlenül a m. t. akadémiával közölje, valamint ne* kem is jelentse fel. Budapesten, 1885. évi márczius hó ö-én."

Next

/
Thumbnails
Contents