Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

- 117 -= Borsitzky ur (trencséni követ) sürgette itt is, hogy a történhető háború esete, melyről az első conditio szól, a nádornak adassék tudtára, ő pedig az országgyűlésén arról referáljon. Erre mindnyájan reá álltak, annyival inkább, mivel már ezt a Főrendek is proponálták izenetjökben. — Ugyancsak Borsitzky ur említé azt is, hogy az ő vármegyéjében 3000 szegény nemes ember lévén, ha ezek lustrára vitetnek, a falukon ugy szereznek maguknak ennivalót, amint lehet. — Es igy ő a concurrentionalis cassák organisatiója előtt valami interimális lustrát, amilyen 1808-ban volt, éppen nem akar; valamint abban sem egyezik meg, hogy a felirásban az 1715-diki 8-dik és 1741-diki 22-dik czikkelyek, melyekre Pázmándy ur hivatkozott, provocáltassanak, mivel azok a szükség esetére tartandó concursusról szólnak, s amiben ő semmi szin s tekintet alatt meg nem egyezhet. — Erre Pázmándy ur (komáromi követ) azt felelte, hogy a concursust ő sem kivánja, hanem csak a megtámadtatást akarja oly értelemben vétetni, mint az általa provocált törvényczikkelyben vétetik. Dicsérő szókat bocsájtván előre, szemrevetőleg mondá itt Ragályi: „hogy Pázmándy ur szokása szerént nem eléggé világosan fejezte ki magát, mikor azt a propositiót tette." Pázmándy ur, lecsendesedvén a zúgás, mely Ragályi szavait követé, egész modestiával csak annyit felelt: „Jobb szerettem volna, ha Borsod vármegye érdemes követje meg nem dicsért volna, ha olyan erősen húzza le rólam, amit reám rakott. Örülök azonban, hogy előadásomat Borsod vármegye követje csakugyan megértette. Egyébiránt kelljen-e a szóbanforgó czikkelyekre a felirásban provocálni, azt a felirás készítésére kinevezett deputatióra bízom. Dubraviczky (pest-m. követ) úrral a többség kivánta, hogy a Főrendekhez küldendő izenetben czáfoltassanak meg azon princípiumok, melyek a Főrendek izenetjében vannak; nevezetesen : a completatio. Ezek szerént az egyik előlülő a többség szerént előadott véleményeket elmondván, a felirás és törvényczikkely készítésére nézve deputatiót nevezett ki, s midőn a városok is kívánták, hogy közülök is neveztessenek ki ezen deputatióba, sok vitatások után abban egyeztek meg, hogy mivel ezen tárgy különben is közelebbről érdekli a városokat, közülök is neveztessék mostanra deputatus, aminthogy soproni követ Wagner ki is neveztetett, — fenntartván mindazáltal a vármegyék követjei maguknak, hogy jöven-