Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 69 — Dlugoss irja : „Megtudta volt a zultán Magyarországba s Olaszországba küldött kémeinek jelentéséből, hogy nagy háború készül s hogy erőre és számra hatalmas szárazföldi hadsereg s hajóhad van fölszerelve ellene. Tapasztalta a múlt évben Ulászló királynak és seregének bátorságát, erejét és szerencséjét s nem kételkedék, hogy megnagyobbított sereggel fog ellene jönni és belátta, hogy könnyen hatalmába fogja keríteni egész Európát, ha a szárazföldi hadsereg a tengerivel egyesülhet."

1) A kútfők idézett adataiból kitűnik, hogy Murád félt, félt pedig azért, mert a magyarok és szövetségeseik hadi készületeiről értesült. S hogy julius elején nem csupán ,.puszta Ígéretek és csinos buzdítások" érkezének, mint Teleki állítja, kitűnik magának Ulászló királynak julius 5-én, tehát julius elején Skanderbeghez irt leveléből, melyben Ulászló igy ir : „Egyedül Jenő, a szentséges római pápa és Fülöp, Burgundin herczege könyörült szerencsétlen helyzetünkön. Amaz Juliánt jeles katonasággal küldé hozzánk : Fülöp pedig hajóhadat szerelvén föl s küldvén a Hellespontusba, a törökök átkelését, a mennyire tőle telt, vitézül gátolta."*) Ha tehát „langyságról", „csinos buzdításokról

x szólt a „Hunyadiak kora-* nagy érdemű irója, említette volna föl a fölhozottakat kivételkép. elade, Uladislai vires ac felicitatem expertus ; e o t i m e b a t m a g i s, quo intelligebat certiora et validiora subsidia illi af fut ura." (L. Callimachust i. h. 165. lapon.) ') „Senserat Turcorum Caesar exploratorum per universas Ungariae etltaliae oras, per eum directorum relatione, i n g e n s bellum ad vers um se parari, et tarn terrestrem exercitum, quam classem maritimam magna mole et numero instructam esse. Expertus erat superiori anno Wladislai Regis et sui exercitus animum, vires et felicitatem, quem multiplicatis copiis non dubitabat venturum, facileque Európám omnem in potestatem suam concludebat, si exercitus terrestris coniungeretur maritimo." (L. Dlugoss i. h. 788. lap.) '-) „U n u s Eugenius, sanctissimus Romanae vei praesul, et Philippus,