Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883
— 30 — Igy Dlugoss : Julián bibornok követ, mint okos és kitartó férfiú, sok szóval és rábeszéléssel iparkodik vala Ulászlót és tanácsosait a bit és Magyarország védelmének megkezdésére bátorítani s a török ellen való hadjárat siettetésére rábírni. Es hogy annál inkább föltüzelje a királyt és tanácsosait ezen háború fölvállalására, IV. Jenő -pápa részéről jelentékeny pénzbeli segítséget és a pogányok ellen fölfegyverkezett számos keresztény királynak s fejedelemnek tényleges támogatását igéri. 1) Bon fin, Juliánnak a hadjáratra buzdító beszédét közli. 2) Callimachus szintén közli Julián lelkesítő beszédét. 3) Pray igy ir : Hevesen folyt a vita mindkét vélemény mellett (az országgyűlésen), vájjon t. i. háborút izenjenek-e a töröknek, avagy a tisztességes föltételek alatt kötött békét elébe tegyék-e a háborúnak .... Midőn igy haboznak, Julián bibornok a keresztény feje. delmek részéről segítséget igér s erre a törökök ellen a hadjáratot bámulatra méltó egyetértéssel elhatározták. 4) Ujabbkori történetíróink is elfogadják Julián bibornok buzdítását, sürgetését e nevezetes hadjáratra. Igy : Fessler: „die Beredsamkeit des Cardinais Cäsarini (Julián) gab dieser Forderung (a török elleni hadjáratnak) bei dem Könige von Polen entscheidendes Gewicht." 5) Teleki hosszasan adja elő Julián ez ügyben való föllépését. 6) ') „Solicitus erat Julianna Cardinalis Legátus taniquam vir prudens et industrius, et Wladislaum Regem et Consiliarios suos'myltis verbis et persvasionibus ad assumendam defensionem íidei et Regni Ungariae confortare et ad maturaudam belli expeditiouem contra Tnrcos inducere. Et quo facilius animum Regis et consiliariorum pro bello huiusmodi suscipiendo accenderet, Eugenii Papae quarti offert notabile pecuniarum subsidium et multorum Regum et Principum Catholicorum in gentibus armatorum succursum. (Dlugoss Libr. XII. pag. 774.) 2) L. Dec. III. Libr. V. 349. lap. 3) L. Pliilippi Calimachi de Rebus Uladislai Regis pag. 139. ") „(Az országgyűlésen) acriter in utiamvis partém disceptatum fűit, essetne bellum barbaris iudicendum, an contra pax honestis conditionibus inita bello auteponenda .... Ita dubiis cum Julianus Cardinalis Christianorum principum auxilia affutura promisisset, miro omnium consensu bellum in Turcos decretum est. (L. Pray Annál. R. H. Libr. I. Tom. III. pag. 6.) 5) L. Fessler 4. köt. 571. lap. 6) L. Teleki Hunyadiak kora I. köt. 318. és köv. lapokon. — V. ö. Szalay László XII. könyv 48. lap. 27. Horváth Mihály II. köt. 556. lap. Kerékgyártó Árpád II. köt. 108. lap.