Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 16 — volna, nem lesz végrehajtható, ha felséged (Lajos király) megfogadta volna, vagy megesküdött volna az említett görögöknek , hogy nekik a török ellen segítséget ad u stb. („Et qnia de re ardua agitur — irja a pápa — et ipsius executio est adeo diffícilis, et prolixa, quod infra modicum tempns com­pleri non poterit, ut optatur, si tna Celsitudo (Lajos király) vovisset, seu j urasset praedietis Graecis .... praestare succursum (a török ellen)" etc.')); másodszor: Ugyancsak a pápának Lajoshoz a nyitrai püspök által küldött leve­léből kitűnik, hogy a király a törökök ellen hadat szándékozván vezetni, azok számára, kik a királylyal hadjáratba menni fognak, bucsut kért. „A megváltó ellen elkövetett oly sok és nagy méltatlanság megboszu­lására — irja a pápa — és azon liivök segítségére, kik az említett törökök üldözésének s támadásainak folyton ki vannak téve, ama törökök ellen nemes lelküen sikra szállni akarván, tudtunkra adattad és nekünk alázatosan ese­deztél, hogy neked és minden egj'es hivőnek, kik veled, vagy az ál­talad küldendő vezéreiddel, kapitányaiddal az említett törökök ellen szent buzga­lommal elmennek .... oly teljes bucsut adjunk, a minőt azoknak szokás adni, kik a szent föld segítségére hajóznak." („Xobis significare eurasti, — így a pápai levél, — ad ulciscendum tot et tantas — redemtoris iniurias, ac subve­niendum eisdem fidelibus, qui persequutiones et impugnationes dictorum Tur­corum iugiter perferunt.... contra Turcos eosdem magnifice processurus; nobis­que humiliter supplicasti, ut tibi. . . ac omnibus et singulis Christi fidelibus, qui teeum vei ducibus seu capitaneis, a te contra praefatos Turcos.... mit­tendis devote accesserint.... plenam indulgentiam, quae . . . dari sólet trans­fretantibus in terrae Sanctae subsidium concedere dignaremur." 2)) Hogy a tervezett hadjárat valóban megtörtént: bizonyítja Menestarffer János bécsi tudor (artiuin doctor) 1407-ben, tehát Lajos halála irtán csak 25 évvel később irt jegyzékében, a többi közt állítván: hogy Lajos király a mária-czelli templomot a törökökön nyert fényes győzelem emlékére épít­tette. Im szavai: Miután ama vad török nép Ázsiából és Thraciából a Hcllespontuson átjővén, Pannoniát, továbbá felső- és alsó-Mvsiát pusztítani, megrohanni s hatalma- és vallásához hódítani törekedék : a győzhetetlen és buzgó keresztény érzelmű Lajos magyar király husz ezer gyalog s lovas haddal eme nép ellen indult s fényes győzelem után seregével nem sokára visszatérvén, a győztes Lajos király Czellbe ment. Midőn sajnálattal tapasz­talta, hogy a Marchio által épített kápolna fölötte kicsiny, azt lerontatta és saját költségén e máig látható templomot építtette. („Posteaquam saevis­sima illa Turcorum gens ex Asia Thraciaque per Elespontum traiieiens Pannoniam, Mysiamque superiorem et inferiorem. .. devastare, impugnare, suaeque ditioni ac religioni subiicere moliretur: Ludovicus Ungarorum Eex invietissimus, atque christianissimus, liuic gentium 20 millibus equitum pedi­tumque occurrit et victoria felicissima obtenta mox cum exercitu reversus, ') L. Pray Annál. E. H. Lib. III. pag. 125. 2) L. Katona X. könyv 391. és köv. lapokon.

Next

/
Thumbnails
Contents