Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

— 130 — Julián beszéde Callimachus szerént. Fordításom. szerződés nevével és szentségével birna; midőn pedig igazság szerint az a szerződés, melyet, miután azok, a kikhez tartozik, megkötötték, nem szóbeli igéret, hanem az egyezmények teljes megtartása erősített meg. Ennél nem volt meg sem a szerződő felek tulajdonjoga, sem pedig azonfelül az egyezmények végrehajtása nem járult hozzá : hanem a szerződésnek csak neve s ünnepélyességei lőnek meggondolatlanul eléhozva; ezek pedig semmi tiszteletet sem érdemelnek előbb, hogysem mindkét részről az igéret hűségesen be nincs töltve. Es hogy ott kezdjem, a mi az igéret lényegének tűnik fel, mindaddig talán szabadságában állott a királynak szerződésről és békéről értekezni, mert eme dicső ország erejével és szerencséjével háborút viselt, mig minden idegen segítség nélkül, pusztán saját országa veszélyeztetésével és költségével védelmezte a kereszténység közös jólétét s méltóságát : mihelyt azonban elhatározta terveit s eme hadjárat teljes elrendezését más keresztény fejedelmekkel is megosztani, azoknak beleegyezésével kellett volna a háborút abbanhagyni, a kiknek segítségével és felhatalmazásával a megkezdettet folytatni kellett volna. De föltéve, hogy az egész ügy, nem kiilömben mint az előtt, hogy más fejedelmek seregét magához csatolta, pusztán a királyé lett volna: nemcsak hogy szerződésre, de semmiféle érintkezésbe nem léphetett ily emberekkel és a megkezdettet sem tarthatja meg a pápa engedelme nélkül. Vegyük eliez még azt, hogy az ellenség az elvállalt föltételeket nem teljesíté; ez által pedig, ha semmi más nem is, de mindaz, a mi állítólag mondva vagy téve volt, érvénytelenné lön. Mindamellett meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak a király van fölmentve fogadalma alól, ha ugyan annak mondható, mivel az egyezmények betöltése, mit ők nem teljesítettek, nem erősíté meg a szerződés vallásos szentségét, hanem a hozzánk jött békekéi'ő követek is csalárdul és színlelve ajánlottak föl s vittek ki mindent. Vájjon u. is ha az ellenség olyan szövetséget akart volna kötni, melyet állandónak, érvényesnek óhajtana, ha egy ily kérés és ajánlás a Atque ut incipiam ab eo, quod sponsionis caput esse videtur, tamdiu forsan liberum regi fuerat, de foederibus, et pace cum Turcis agere, quod inclyti huius regni viribus, et felicitate bellum gessit; quod nulla externa ope adiutus, privato sui regni discrimine ac sumtu, publicam Christianae