Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

I. fejezet. Magyarország bel- és külviszonyai 1382—1443-ig. Az Anjou családból származott királyaink : Robert Károly és Nagy Lajos hazánkat európai nagyhatalommá tették. Nagy Lajos alatt, kinek fején Lengyelország koronája is fénylett, tiz tartomány tartozott a magyar koronához.

1) A nagy király halála után roppant birodalma föloszlásnak indult. Leányát a 12 éves Máriát, Zsigmondnak jegyesét, atyja érdemiért a magyarok trónra emelték. A fiatal királyhölgy helyett Erzsébet az anyakirályné és ennek büszke tanácsosa Garai kormányoztak. Nem sokára Lengyel-, Horvát- és Dalmátországból kedvezőtlen hirek érkeztek. A lengyelek határozottan kijelentették: hogy Nagy Lajos leányai közöl azt fogadják el királyul, ki férjével Lengyelországban lakik. Erzsébet ifjabbik leányát, Hedviget küldé Lengyelországba, ki Ivrakóban megkoronáztatott, s később Jagelló litván herczeghez ment nőül. Ekkép Nagy Lajosnak mély politikai belátással szőtt terve: a magyar és lengyel koronát továbbra is egyesíteni, összeroskadt. Lengyelország Magyarországtól elszakadt. (1386.) Horvát- és Dalmátországban lázadás íitött ki. E lázadást Mária és Erzsébet megjelenése lecsillapítá ugyan; de midőn Zsigmond a Vág és Duna vidékét elzálogosította, Magyarországban is oly nagy lett az ingerültség, hogy az elégületlenek Durazzói (Kis) Károlyt Magyarországba hozták és királylyá koronázták. ') E tiz tartomány: Dalmát-, Horvát-, Tót-, Bosnyák-, Szerb-, Bolgárországok, Havasalföld, Moldva, Galliezia és Lodomeria. 1*