Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

58

nemzet boldogságát előmozdítják s nevelik; már pedig a grava menek előadása éppen oda czéloz; ezeket kell hát O Felségénél elébb benyújtani, azután felvétethetnek a királyi propositiok — Gyulay, a horvátliországi bán az elébbenieklcel tartott s a 13 1790/1 vitatta Pécby János marmarosi főispán is. — Haneir Lánczy József, Békési, Klobusi tzky József Borsodi főispán és b. M e dny á nszky a gravamenek mellett beszéltek — úgy az ország bírája is Széchenyivel (ki magyarul beszélt)1' gr. Almás sy Ignácz azt javallta, hogy öszve kell kötni a kettőt, a gravamencket t. i. és a királyi propositiokat.

Ezek után a Palatinus a királyi propositiok felvételét következő okokból kívánta legelőször felvétetni: Az 1790/1 13. Art. azt parancsolja, hogy a királyi propositiok legelőször pertractaltassanak, — ne kényszeresük hát O Felségét, hogy elálljon a törvényektől. * VI.

') Hogy Széchenyi Iätvdn okt. 12-én a fölső táblánál beszélt és pedig magyarul beszélt, a Guzmics-naplón kívül megerősíti a Tar-féle naplókönyv, melynek 106. lapján ez olvasható : Jegyzés. Gróf Széchenyi István, több kereszt, s érdemjelekkel díszes kapitány, magyar nyelven különös hazafi buzgósággal sürgette ezen két napi ülésekbben (okt. 12. 13.) a Statusok kívánsága elfogadását, melyet, ugyanannak példáját s nemzeti indulatját követvén, több fiatal mágnások is cselekedtek. (V. ö. Értekezések s nyelv- és széptudományok köréből, kiadja a magy. tud. akadémia. VI. köt.

VI. sz. 1877. 39. lap). Megerősíti Szoboszlai, ki így ir: „Epochát csinált ezen a táblán gróf Széchenyi kapitány, mert ő m a g y a r u 1 szólalt meg.“ Megerősíti Stojka Imre b. marmarosi követ követi jelentésében, hol így ir : „Előállott gróf Széchenyi István már a proceresek tábláján magyar nyelven szólott mágnás.“ (L. Értekezések i. h.)

Ezek szerént tévesek Horváth Mihály következő állításai: a) „Széchenyi kivéve azon egy alkalmat, melyben a magyar akadémia megállapítását nagyszerű hazafias áldozata által lehetővé tette, nem is lépett föl többé az országgyűlésen“ (Horváth M. Huszonöt év M. o. tört. I. k. 200 lap.) b) „Széchenyi felsőházi tag volt, ki bár a törvényhozó karnak sérelmi vitatkozásaiba eddigelé (nov. 3-ig) még nem ártotta magát“ stb. (i. m. 177. 1.) ; c) „ennyiből állott Széchenyi szűz s z ó n o k 1 a t a“ stb. (i. m. 178. 1.) Tévesek Fáik Miksának állításai: „Széchenyi egyetlen egy szóval sem vett részt a felső ház politikai vitáiban“ (Széchenyi István gróf és kora. Fáik Miksa 35. lap), hogy „Ennyiből a nov.

3. kér. ülésben tartott beszédből állt Széchenyi első parlamenti beszéde.“ (L. idézett munka 37. 42. 43. lapokon).

Téves továbbá Horváth Mihály (1. idézett munka I. k. 150. 1.) és Kerékgyártó Árpád (I. Kerékgyártó Á. M. o. tört. kkönyve VI. k. 183. 1.) azon állítása: hogy „az 1825-ki országgyűlésen a főrendi tábla tanácskozási nyelve kivétel nélkül kizárólag — a latin volt,“ mert nemcsak Széchenyi, hanem a főrendiek közöl többen is és pedig nemcsak ezen, hanem más alkalommal is magyarul beszéltek.