Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
216 a mostani pedig csak privát társaságé : s ki áll jót érte, hogy egyszer majd nem így nyilatkoztatja magát ki azon társaság: „eddig beválthattam nótáimat, de már többé nem válthatom.“ — Tanuljunk hát t. Statusok mint magyarok a magunk kárán, higyjük cl, hogy ez a mostani banknota csak annyiban különbözik a másik papirospénztől, hogy ennek más irta alá nevét, elvesz ez is, mint amaz ! Nem csak az, hogy a kérdésbe jött két §-ust kihagyni, vagy csonkítani kivánnám hát, sőt mindazt, ami e tárgyban legelőször mondatott azok által is, kik most a bankot pártolni látszanak, a nun- ciumba iktatni szükségesnek látom. Győrvármegye követjétől hallom, hogy a status adósságai lefizetéséről gondoskodjunk. Én ezen proiectum ellen committenseim részéről solenniter protestálok, mert mi semmiféle adósságot hazánk részéről nem ismerünk.1) Azonban nagyon gyanús vagyok, hogy Győr vármegye követje nem azon ministeri lélek sugallásából szólt e így, ki midőn a status financziáját ily szerencsétlen lábra tette, a magáét oly polezra emelte, hogy most fejedelmeket vendégelhet. (R. Tamásnak éppen szemközt állott ekkor gr. Zichy Ferraris a financz- minister fia.) Per sónál ist Én Győrvármegye köve tjét tiszteletben tartom, és kívánom elölülői tekintettel, hogy senki a más beszédjét sér- tőleg ne érdekelje. Itt nincs helye a ministeri lélek sugallása előadásának, — s emlékeztetem Borsodvármegye követjét, az 1723-iki 7. articulusra. (poena) Kolosváry: Aki a financziát el akarja rontani, az a törvényeket rontja le. Én ezen megsértetésemet szó nélkül nem hagyhatom, mert nekem annyira szivemen fekszik a financzia, hogy azért kész vagyok minden javaimat feláldozni. A ministeri ebéd nagyon csúfosan volt ide felhozva, holott az ide nem tartozik. V a y : Engedehnet kérvén azoktól, kik már régebben állanak, követ társát Ragályit akará menteni: de Y é c s e y : Nem ! Semmiképen nem engedhetem, hogy előttem Borsodvármegye szóljon, s noha az én értelmemet Borsodvármegye másik követje már előre is illetlenül lcigunyolta . . . Erre nagy zúgás, kardesörtetés lett a szálában, — Vécsey szólni akart, s újra lezúgták. — Ekkor P e r s o n á 1 i s ur látván a zűrzavart, imígy szólítá a Statusokat : Ezek már csak következései, amiket Szathmárvármegye kö') Borsodvmegye követének e nyilatkozatát lásd Jegyzőkönyv II. k. 273. lapon.
