Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
14 A megyei követeket küldőik (committenseik) utasításokkal (instructio) látták el, vagyis kijeleltek bizonyos tárgyakat, melyeket a követeknek megyéik, committenseik nevében indítványozni, fölemlíteni kellett. így például az 1825-ki országgyűlésre Nógrád megye következő utasítást adott követeinek: Követ uraknak szorosan meghagyjuk, hogy a közadó fölemeléséről, katonaállításról szóló s egyéb sarkalatos törvények megváltoztatásába ne ereszkedjenek; hogy az adóhátralékok megsemmisítését, a porták kiigazítását, az ország- gyűlésnek minden harmadik évben tartását, a pátensek megszüntetését, a megyéknek egymás között levelezését stb. stb. kérjék, és sürgessék. Ha az országgyűlésen oly ügyek merültek fül, melyek a követek utasításában megemlítve nem voltak, ez esetben újabb utasítást kellett kérniük. 1825. decz. 9-én tartott országos ülésben Pest és Szabadka városok követei „fájdalmasan előterjesztették, hogy a kerületi ülésekben a királyi városok is — votumaikat előadni kívánták, de a Statusok által meg nem hallgattattak legyen“ ... A vármegyei követek e fölszólalásra megjegyzik: „hogy nem tagadják ugyan a városok votizáló jussát, de az is igaz, hogy hozattak törvények a városoknak ellenmondása mellett is. Az országuak fölosztása csak vármegyék szerént vagyon, kérdést sem szenved tehát ezeknek elsőbbségük, és hogy egy városnak a votuma annyit nyomjon, mint egy vármegyéé, azt megengedni nem lehet, azért a vármegyék követei most az usus mellett maradni kívánnak, mert az a kérdés, hogy tehát mennyibe lehessen a városoknak votu- mait a vármegyék votumaihoz képest fölvenni, most itt el nem döntethetik, hanem az országgyűlés coordinatiójához tartozik." Mit szólt ehhez a Personalis ? „Ott a kerületi ülésekben a törvényes votizálásnak helye úgy sincsen, és midőn a vármegyék a követeknek vélekedését fejenkint összeszedték, azt törvényes votizálásnak mondani nem lehet és abban a városok meg nem hallgattatván, törvényes jussokban semmi sérelmet nem szenvedtek; itt az országos ülésben senki sem tiltja a városoknak, hogy elő ne adhassák vélekedéseiket, és szavaik méltó figyelembe vétetvén, elég megnyugtatás lehet nekik az, hogy maradhatnak az elébbeni szokásban, míg az ország gyűlése coor- dináltatni és akkor elhatároztatni fog, hogy mennyit nyomjanak a városok votumai a vármegyék követjeiuek votumaihoz képest.“ (L. Jegyzőkönyv I. k. 235. 1.) Ebből az tiinik ki, hogy a városok követei országos ülésben az usus az előbbeni szokás szerént — szavazhatnak. 1826. márcz. 9-én tartott országos ülésben arról volt szó, vájjon az ev. nevelőkre vonatkozó tilalom a gravamenek közé vétessék-e föl vagy a tud. kiküldöttség munkájára halasztassék, erre vonatkozólag a hivatalos jegyzőkönyvben olvasható: Számosabban kijelentették, úgymint: Nyitra, Liptó, Ilont, Pest, Komárom, Zala, Esztergom, Fehér, Tolna, Szatmár, Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Krassó, Szerém, Pozsega, Verőcze vármegyéknek és Horvátországnak ; úgy Pest, Sopron, Kőszeg, Eperjes, Lőcse, Szabadka, Breznó-Bánya és Nagy-
