Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

6

A rendi országgyűlés alkotó elemei.

I.

A törvényhozó hatalom gyakorlása a Szent-István koronájával törvényesen megkoronázott királyna k, és az országgyűlésen törvényesen képviselt országnak közös joga; eszerónt tellát sem a király országgyűlés nélkül, sem az országgyűlés király nélkül törvényt nem alkothat, nem módosíthat, nem magyarázhat,1) mindazáltal vannak a királynak az országgyűlés irányában bizonyos f e 1 s é g i jogai, ezek;

1) az országgyűlés kihirdetési, egybelii vás i2), e 1 n a- p o 1 á s i, föloszlatásiés bezárási joga.

2) A törvény- kezdeményezés joga; mely szerént a király előtérjesztvényeiben (propositiones regiae) törvényjavaslatokat terjeszt az országgyűlés elé; melyeket ez tárgyalni köteles.3) * *)

‘) E tekintetben igen világos az 1791-ki 12-ik tr. czikk, mely így szól: Leges ferendi, abrogandi, interpretandi potestatem in regno Hungáriáé Partibusque adnexis: salva art: 8. 1741. Dispositione: legitime coronato Principi et Statibus ac 00. Regni ad comitia legitime confluentibus, communem esse, nec extra illa exerceri posse stb.

*) Eszerónt azon országgyűlések, melyek a királyi tekintély megvetésével tartattak, vagy ő ellenére hivattak egybe, magukban semmisek, sőt azonfölül is nyilván semmiseknek nyilváníttattak, mint az 1715. 31. is tanúsítja.

A király ezen országgyűlés hirdetési, s egybekivási joga alól két törvényes kivétel létezett:

a) Ha uj királyválasztás végett vált szükségessé az országgyűlés (mi az 1723 : 2, 11. §. és a kir. hitlevél 4. pontja szerént most már csak az austriai uralkodó háznak az 1723: 1. 2. tvényczikk kijelölte ágaiban való kihalása esetére történhetnék), azt törvényesen egybehívni az 1485 : 3 szerént, melyet az 1681 : 1 is megerősít, a nádor jogához tartozott ;

b) szükség esetére, ha a nádorválasztás esztendó'u túl halasztatott volna : az 1608 : 3. kor. előtti tvényczikkely a nádorválasztás eszközlése végett országgyűlés egybehivására jogot adott az országbirónak s ennek nem létében a kir. tárnokmesternek, sőt azt méltósága s tisztsége elvesztése alatt kötelességévé tette. (Ez eset nem fordult elő) (L. Ráesi Emil Magyarország közjoga 260 I.)

*) Az 1791. 13-ik tvényczikk szerént, mely így hangzik : Singulo triennio . . . per Majestatem regiam Generalis Regni Diaeta indicetur, ad quam

status et 00. citra omue ponendum Impedimentum comparituri, Diaetaliaque negotia legali cum libertate pertractaturi suur. Ut autem pertractatis debite Propositionibus Regiis sib.