Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
109 Gróf Dessewffy József nem veheti külön a nyelvet a neveléstől, mert a nyelv a szokásnak benyomó eszköze s terjesztője. A nevelés és a nyelv korcsosították el nemzetünket; tehát akkor, a mikor a nemzetiség helyre állását kívánjuk előmozdítani, a két tárgyat egybekötve kell tanácskozás alá venni. Ha a magyart német nyelven nevelik : lesz belőle se nem magyar, se nem német. Iparkodjunk hát azon, hogy növendékeink magyar szokásban és magyar nyelven neveltessenek. Az elkorcsosodás szüleménye az, hogy már most az igaz magyar nehezen boldogul; hogy a magyar számára állított bécsi Theresianumban nem hallunk magyar szót; hogy a dicasteriumok csak a deák és német nyelveket használják. Örül ennek a politika, mely egy darab ideig a deák nyelvet pártfogolja, de majd azt is kiszorítván, a német nyelvet teszi közönségessé, s úgy járunk, mint Galiczia. Vigyáznunk kell hát nyelvünkre, s meg kell vetni annak fundamentomát még a csecsnél, t. i. az anyák gyermekeiket magyarul tanítsák vagy taníttassák, s ha azt az időt elérik, iskolába csak úgy vétessenek be, lia magyarul tudnak. De mind a mellett a classica nevelés álljon, s annak idejében görög s deák nyelvekre is taníttassanak. Csak magyar nyelvet tudó profes- sorok legyenek stb. Tar-napló szerént. Ragályi Tamás a protestáns ifjak érdekében,