Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
3 Igaza volt tehát Horváth Mihálynak, ki 18G4-ben kiadott „Huszonöt év Magyarország történelméből“ czirnü munkájának előszavában ezt irta: „Ezen (1825—1848-ig terjedő) korszak történelmének anyaga még kévéssé van összegyűjtve. Nyilvánosságra országgyűléseink jegyzőkönyvein kívül 1841-ig, midőn a napi sajtó is szabadabban kezdvén mozoghatni, nemzeti életünk tükrévé vált, alig jutott még valami. Volt kormányszékeink, megyéink levéltáraiban s egyesek tárczáiban rejlenek még a legbecsesebb anyagok.“ (Előszó VI. VII. 1.) Ez egyesek közé tartozom én is. Nálam is vannak az 1825-ki nevezetes pozsonyi országgyűlésre vonatkozó adatok, melyeket egész terjedelemben közölni czélszerünek véltem; mert valamint az építész, ki monumentális épületet akar emelni, az épület anyagát maga össze nem hordhatja, erre egyes vállalkozók szükségesek: úgy a történetiró, ki századunknak eddig részletesen, alaposan nem ismert1) nagy jelentőségű történetét megírni hivatva van, maga nem kutathatja föl a tömérdek adatot, erre a nemzet egyes napszámosainak kell vállalkozniuk. De jó az anyag? Igazak-e az alább közlendő adatok? Ezek hitelességét egyúttal megbírálni czéloin és föladatom. * V. csakugyan summásan írja le az eseményeket; sokszor a leglényegesebb vitákról, így az első fölirat érdekes tárgyalásairól hallgat, ellenben kisebb ösz- szekoczczanásokat terjedelmesen ad elő ; néha nem különböztet a kerületi és országos ülés között, chronologiai tekintetben plane megbizhatlan. Szilágyi István nagybecsű értelmezésében azt gyanítja, hogy a summás előadásnak szerzője Debreczen vidéki reformatus ember lehetett, mert P é c h y pestmegyei követet fükuratornak nevezi. Hogy reformatus ember volt, az kitűnik a Jelenvolt 27» martii és 2» april dátumok alatt olvasható következő közleményéből : 27» Martii Te Deum (a kath. részéről) királyunk meggyógyulásáért. 2» april. A mi (protestánsok) részünkről is Te Deum (L. Ilon. e. k. 85. sz. V. ö. a Guzmic3-naplóval említett dátumok alatt.) Én azt vélem, lehet tévesen, hogy a Jelenvolt egész előadása kivonat Szoboszlai egyes leveleiből; ezt pedig következtetem az akadémia alapítására vonatkozó közleményéből, melynek kimerítő adatai a Szoboszlai adataival szóról- szóra, még Szoboszlainak zárjel közt tett észrevételeivel is teljesen megegyeznek. Különben egyes kerületi ülések és magántanácskozmányok menetéről közlött adatai érdekesek és becsesek. ’) „Rövid monográfiák által lehetne legjobban előkészíteni századunk első felének történelmét, amely még nincs igazában megirva, s mely jói megírva politikai káté gyanánt szolgálhatna az élő s a jövő nemzedéknek.“ így Trefort vall.- és közokt. minister Gyulai Pálhoz 1882. dec. 27-én kelt levelében. (L. Budapesti Szemle. 1883. 74. sz. február.) 1*