Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
105 A magyar ajkú lakosság ily körülmények között nem vala képes magába olvasztani azon idegen letelepülőket, kiknek száma az őrség utján folyton megújult és erősbült. Hogy Győr magyar lakossága e két század leforgása alatt nem Jön teljesen hontalanná saját fészkében s nem olvadt be a német elembe, az leginkább a hódoltsági részekből ide menekülő magyaroknak, továbbá a nemesi osztálynak köszönhető. A győri nemesség mindenha büszkén utasított vissza minden idegen beavatkozást s jogsérelmet ; szívós kitartással őrizve kiváltságait — hűséges támasza leve a káptalannak, mely földesúri jogai fentartásaért két századon át folyton küzdeni vala kénytelen. És csakis így, a megyei és városi nemesség segélyével sike- sült szerencsésen végig küzdenie ama harcot, melynek következménye, hogy Győr — az ellentétes törekvések dacára — e két század folyamában nem vált német gyarmattá. A belvárosi német elem az őrségek utján már a XVI. század ötvenes éveiben folyton növekszik. Az 1567. tkkönyvben elsorolt 812 kisebb nagyobb házbirtokos között már csak 375 magyart találunk. A XVII. század felében már nem pusztán a német kát. hatóság alá tartozók képviselik a német elemet; hanem maga a városi polgárság is már két tábort képez s magyar és német polgárságra oszlik. Főleg a biróválasztások alkalmával vetélkedő küzdelem folyt a két részre oszlott polgárság között. Ha Althan főkapitány jelentésének hitelt adhatunk,1) a magyar lakosság a múlt század elején mégis határozott túlsúlyban vala, mert az őrség és német polgárság létszámát háromszorosan fölülmúlta. Győr teljes elnéme- tesedése a XVIII. század későbbi tizedeire vihető vissza, midőn a német iparos elemek szaporodása folytán, majd II. József és a kamara behatása alatt a német nyelv úgy a társadalom mint a közélet körében mind jobban tért foglalt. Ami a lakosság számarányát illeti — Győr a XVI. század második felében lassankint ismét elérte s kétségkívül felül is haladta az 1518-ki állapotokat. A laktalanná vált királyföldi s szentbenedekfalvi részek helyett megépült az Újváros, majd Győr-Sziget, melyek lakossága évről-évre szaporodott a hódoltsági területről ide költözők által. A lakosság e számarányában azonban ismét jelentékeny apadás áll be a négy éves török hódoltság idejében ; mert 1594-ben a lakosság teljesen kiköltözött, Újváros pedig leégett. A lakosság csak las') B. köz. badügym. ltár.- Kriegsarchiv: 1713 13/j.
