Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
98 léssel; a kapitányok azonban most is jelentékeny szerepet visznek, így a bécsi haditanács Kollonitsch Ferdinanddal (1609) egy német gyalog ezred felállítására köt szerződést, melynek értelmében a maga és közvetlen személyzete számára 75 legényre eső zsoldáltalányt engedélyez, úgy, hogy ebből 32 részlet pusztán a maga személyét illesse ; az alezredes személyére 15, drabantjai részére 2 zsoldille- ték van engedélyezve ; továbbá az ezredsoltésznak személyére 10, jegyzője számára 2 zsold jár ; a törzskarhoz tartozó többi egyének összesen 124 zsoldilletéket képviselnek ; tehát a törzs havi zsoldja összesen 228 zsold vagyis 912 raj. frt. Az ezredes azonfelül havon- kint 100, az alezredes pedig 90 frt. sápot kapott. Az ezredet 300 — 300 emberből álló tiz-tiz zászlóra kelle felosztani, melyek mindegyikének élén egy-egy kapitány álljon. A kapitány zsoldja 308 frt, de ebből drabantját is el kelle tartania. Egy-egy zászlóhoz 100 kettős zsoldu, 150 muskétás és 50 közönséges puskás (Gemein-Schütz) tartozik. A szerződésben ki van kötve, hogy ne a felcsapó katona magával hozott fegyverzetének jósága hanem képzettsége és harcra termett volta adjanak irányt a zsold fizetésre nézve. Felesapási díjul minden legénynek egy tallér jár ; az ezredes a toborzás költségéül 1000 tallért kap. Mindegyik kapitány maga toborozza össze zászlóját. A hadúr gondoskodni fog az élelmiek jutányos áiát illetőleg, továbbá a legénységet a szemle színhelyén elszállásoltatja. Senki sem élvezhet 14 frtnál nagyobb kettős zsoldot (havonkint), s az ezred havonkint 3300—3400 frt. nál nagyobb költségre nem tarthat igényt. Ha az ezred elérte teljes létszámát, a király egy biztost fog kiküldeni, aki tekintet nélkül a szokásos havi szemlékre, az ezred létszámának megállapítása végett bármikor szemlét tarthat. Az első szemle megtörténtével az ezredes többé senkit sem vehet föl s ez legfölebb a biztos utján történhetik. Az ezred elbocsátásakor félhavi zsoldot kap. A régi lándzsás csapatok (Lanzknecht) eltűnnek a 30 éves háború folyamában s velők együtt ama — bizonyos tekintetben — köztársasági elem, mely e csapatokat jellemzé. A 30 éves háborúval az állandó ezredek veszik kezdetüket, melyek magvát képezik az utóbb kifejlett állandó seregeknek, hol a katonának már nincsenek külön kikötött előnyei, hanem csak szolgálni és engedelmeskedni tartozik. Az ezredek a 30 éves háború óta zászlók helyett századok- és zászlóaljakra oszlanak. Az ezredes törzskara (Staab) : ezredes, alezredes, őrnagy, kvártélymester, soltész, káplán, titkár, élésmester, ezredsebész, dobos és porkoláb.
