Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

17

(XIV. sz). Aa 1495-ki adólajstrom szerint 17,*) az 1518 ki szerint már csak három portája volt. Különben Megyei’ is a káptalan földesúri hatósága alá tartozott, mert taksát fizetett a káptalannak (1507).* 1 2 * 4 5) Kis-Baráti egykoron Hédervári birtok volt s így valószínű, hogy ez alapítványi birtok a túróéi prépostsághoz tartozó Kis-Megyer (mely csak 1535-ben jutott csere fejében a pannonh. főapátság birtokába) és Kis-Baráti közt feküdt s részbőn a győri határ déli vonalát képezte.

9) Z a b a d y, azelőtt S z t-M i h á 1 y,s) a XVII. század óta Szabadhegy, a XVI. század elején a győri püspökség birtokához tartozó szőlőhegy vala.1)

Háztelkek. Bonfin Győr városát füldmívelő jellegűnek írja;r’) ehhez képest természetes, hogy háztelkei kivált a külvárosban nagyok s gazdasági épületekkel és kertekkel (innét Kertesszer) valónak összekapcsolva. A házak a gyakori tűzvészek alatt földig égnek, tehát jobbadán vesszőfonadék- és fából építvék. H. Mátyás 1489-ben Győr városának azon polgárait és lakosait, kiknek házai nem rég — a város legnagyobb részének porrá égése alkalmával a lángok martalékává lettek — G évre mindennemű kir. adó alól felmenti.6) A város, mely az 1529, 1532 és 1538-ki években ismételve leégett, ez építkezési jellegét megtartotta a XVI. század egész első felében ; a szüle területre zsúfolt lakosság rendetlen és szűk utcákban építi föl sövény- vagy faházait. Ludány kanonok házának fele pl. fából épült s sárral volt bekenve, s csak a másik fele volt kőből. A ház uj birtokosa Zabó János kápt. jobbágy 1548-ban a háznak fából épült részét a féludvarral együtt 32 írtért adja el.7)

A káptalani felvallási jegyzőkönyvek szerint, (melyek 1535 óta rendesen vezettettek) legtöbb kőházat a Szt-István-templom (a

') Bécsi udv. könyvtár Codd. hist. prof. 3418. sz. Rege3trum omnium proventuum regalium 1494—1495.

1) Ewdwy János pap Megyerró'l '/•, forint taksa után 1507-ben 1 irtot

szolgáltat be a káptalannak. Gy. kápt. számadók. I. köt. 183—201 1.

а) Pannonh. ltár caps. 32, lit. U.

4) Kalmár János, győri lakos, a püspök birtokához tartozó Zabady szőlőhegyen fekvő szőlejét elcseréli a Kertesszeren (de platea Kerthezzer S. Adal- berti eccl. collegiatae jaur.) lakó Gyakó Balázs szőlőjével; Soós János özvegye a Zabady szőlőhegyen vagyis püspöki birtokon fekvő szőlejét eladja 10 írtért 1530-ban. Gy. kápt. felvall. jegyzők. I. köt. 15, 18 11.

5) Dec. I. 1. I. p. 19.

б) Gf. Teleky J. A Hunyadiak kora XII. köt. 794. sz. oki.

’) Gy. kápt. felvall. jegyzők. I. köt. 98. 1.