Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
83 felhasználhassa. Túlsó vége azonban még 1713-ban is oly kátyolos és sáros volt esős időben, hogy a közlekedés sokszor hosszú időre lehetetlenné vált.* 1) Szigettel a Rábcán vert hid által állott kapcsolatban. A Rábán is elég hosszú hid állott, közepén csapóajtóval s őrökkel ellátva.2) Amaz, úgymond Bél, a szigetiek, emez pedig a megye költségén épült s tartatik fönn. Lakossági viszonyok. Győr a XVI. század második felében nemcsak helyrajzilag alakult át, hanem lakóinak számaránya és nemzetisége szempontjából is nevezetes változáson ment ke. észtül. I. Ferdinand s Miksa uralkodása alatt a város erőditésével egyidejűleg — nagyszámú idegen elem szivárog Győrré s leszen annak állandó lakosává. Magának az őrségnek túlnyomó része rendesen idegenekből állott; az építkezéseket is külföldiek végzik. Minthogy az ország rendei már az 1546 : 5. tcikkben kijelentik, hogy az ország önerejével még béke idején sem képes magát megvédeni — külsegély nélkül, ennélfogva királyaink (az egyéb tartományaik nyújtotta segélyből) idegen zsoldosokat toborzanak s ezeket helyezik el a végvárakba s első sorban a Bécs védelmére rendelt Győrvárba. Győr katonai jellege s a telekkönyvekben házbirtokosokul jelzett katonák és a kát. hatóság alá tartozó egyének jelentékeny száma kívánatossá teszi, hogy a telekkönyvek némi magyarázatául a győri őrségbeli s első sorban a hadszervezeti állapotokra is vessünk futó pillantást. Adalékok a XVI. és XVII. századbeli hadszerkezet koréból. Győr lakosságának zöme foglalkozására nézve a vitézlő, kereskedő és iparos osztályra oszlott, mely osztályok mindegyike többé-kevésbbé őstermeléssel is foglalkozott. Mindamellett Győr, mint egyúttal fontos végvár, az őrség túlsúlya s a polgárság harcias szelleménél fogva, e két századon át határozottan katonai jelleget ölt. A kaszárnya-rendszer életbeléptetése a múlt század műve ;s) fentebb említők, hogy a főkapitányok polgári háztelkek kiosztása s a kvártélytartás utján igyekeztek a katonaság elszállásolásáról gondoskodni. Az 1567. évi tkkönyv a házbirtokosok sorában gyakran említ ') B. k. had. ltára; Kriegsarchiv. 1713. lijb. 1) Bpesti orsz. ltár: Benignae resolutiones 1666. 96. 1. (1666-ban a régi hid helyett a kamara 12 hajóból álló hajóhidat állíttatott fel; a költségtervezet 589 forint 42 krról szól.) s) A II. sz. alaprajz-mellékleten a mai nagy-kaszárnya helyét annyiban jeleztük, amennyiben itt azelőtt is erődítési telkek állottak. 6*
