Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
81 elég csinos külsejű háza a XVII. századra viheti vissza eredetét. Az Ott-, Gyapay-, Torkos-, (1697) Zittritsch-féle házaknak pl. még jelenleg is elég tisztes külsejök van. A harangöntő- és bástya- utcák, a bástya-domb egyes maiglan fennálló házai (pl. 29, 25, 24, 21, 61, 63, 65, 53, 6, 14, 16 sz.) nemcsak a mai, hanem a XVII. századbeli Ínség és nyomor megannyi tanyáira vallanak, habár akkoron jobbadán pattantyúsok laktak ott. Bél elmarasztalja Győrt a jó ivóvíz hiányában is ; alig van úgymond három jó kút a városban, amelynek vize annyira-mennyire élvezhető. Leirja a maiglan divó szokást, hogy miként igyekszenek a Duna-, Rába- és Rábcából hordott vizet élvezhetővé tenni. Az elhagyott régi külvárosok részben kertekül, részben majorsági célokra használtattak a XVI. század óta. Bél is kiemeli, hogy a fehérvári kapu előtt villák s nem annyira szórakozásra, mint zöldség- és gyümölcstermelésre szánt kertek valának,1) A győriek, úgymond, itt tartják háziállatjaikat s tenyésztik igen jó fajú almafáikat. E tájon azonban minden, az épületek úgy, mint egyebek, csak ideiglenes jellegűek ; mert ha ellenség mutatkozik, azonnal mindent fölégetnek, nehogy az ellenségnek búvóhelyül szolgálhassanak. Itt van a vásártér, a nyílt közös temető (vallás és nemzetkülönbség nélkül) ; a temető a XVII. század közepéig egészen az országút mellett feküdt, azonban a XVII. században a külső sáncművek érdekében kissé hátrább lett tolva.,J) A Rábától nem messze van a Kalváriahegy, majdnem azon helyen, ahol egykoron a szentadalberti prépostság állott. A város földje — írja folytatólag — a szőlőmívelésre s gabonatermelésre egyaránt alkalmas ; ennélfogva lakói mindkettővel sikeresen foglalkoznak. A városhoz közel vannak a szabadhegyi szőlők, hol szép villákat és présházakat látott. A fehérvári vagy Sokoró-kapun át való közlekedés csak határozott időre vala korlátolva. A XVI. és XVII. század folyamában a török gyakran Győr falai alatt fűzte rabszíjra a künn talált lakosokat ; és e körülmény nagyon szükségessé tette az elővigyázatot. Hermann, badeni őrgróf s győri főkapitány (1682) a városhoz iu tézett átiratában3) következőleg szabályozza a kapukon át való *) *) Vagyon az Sokoró-kapu előtt egy kis kertem, az kiben nyári és téli takarmányomat gyüjtetem; az benne való szénámat és szalmámat hagyom etesse meg feleségem az marhával. 1625. Végrendeletek könyve. Kápt. Iái II. kötet. ’) Gyó'rm. ltár. A. cs. I. jegyzők. 1650. 3) Városi ltár. 1687—1707. évi jegyzői:. 108—113. 1. 6
