Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
67 A XVII. század folyamábau azonban viszontagságos napokat élt a győri protestantismus. A buzgón katholikus Preiner J. főkapitánysága alatt a városból kiüzetvén, 1613-ban mindkét felekezet Pataházán szerzett házat, melyben közösen gyakorlák istenitiszte- letöket. Böjthe kanonoknak Lamormain atyához (1627) intézett levele szerint a belváros lakosságának már csak ötöd része nem katholikus.1) Az 1647 : 9. tcikk alapján 1649-ben istentiszteleti célokra ismét egy házat szereznek a belvárosban, melyet a káptalan tiltakozása dacára imaházzá (auditorium) alakítottak. Fekvését nem ismerjük ; 22 évi birtoklás után azonban a káptalan mint földesur lefoglalta (1671) ezen imaházukat. Aszentfei enciek kolostora és a Szent-István- templom. A szentferenciek (ismét Mária-tartománybeliek) újabb letelepedésüket Preiner várkormányzónak köszönik, kinek eszközlésére Náprágyi Demeter püspök s a káptalan 1614-ben a protestánsoktól visszavett német máskép Szent-István-temploinot adta nekik s a templom közvetlen szomszédságában néhány telket is engedett át kolostoruk számára. A magyar kamara s egyes hívek adományai segélyével a kolostor már 1617-ben felépült. A nagy tűzvész, mely 1654-ben a város nagy részét elhamvasztotta, nem kímélte meg a ferencrendiek kolostorát és templomát sem. A kath. hívek nagyszerű áldozatkészsége azonban lehetővé tette2) a kolostor és templom felépítését. A roskatag Szent- István-templomot alapjaiból újjáépítették (1655); az uj templom hajója észak-déli irányban feküdt. Ügy a kolostor, mint a magas toronynyal ellátott templom építése csak 1673-ban lön teljesen befejezve. A torony a templom északi sarkán állott; magához a templomhoz idővel 3 oldalkápolna épült. Ezek egyike — a Bold. Szűz szeplőtelen fogan, kápolnája a sekrestye mögött s ezzel kapcsolatban állott; a magyarok kápolnájának nevezték (1708), mert a magyar ajkú tertiariusok imahelye vala. A kolostor tagjainak növekvő száma s a rendi növendékek részére szervezett theologiai tanfolyam miatt a kolostor bővítése is szükségessé vált. Lassankint megszerezték a tőszomszéd Szabó nicht inenniglich am platz hören sóit . . . Előszó: Confessio oder Bekantnis des Glaubens und Lehre Joachimi Magdeburg bestalter Prediger der Deutschen Reuter zu Raab in Ungarn zu Regensburg, Druckt Heinrich Geisler A. 1567. 4 to. *) Gy. kápt. m. ltár. arc. 26. f. 7. nr. 24. 'j V. ö. agyőri ferencrendiek naplóját a bpesti ferencitk könyvtárában; Piry Cirjék: A szentferenciek győri zárdája. Egyh. L. I. 1867. 274—276 11. 5* *
