Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881

61

A másik felen : Borbély János, Gasser György, Schaber Lambert, Stadler János, Schmitz Jakab, Stadler Farkas, Scherhaus Márton — mindannyian 7° h. és sz. háztelket kaptak.

Az 1564-ben kiosztott összes telkek száma: 183; ölszámokban kifejezve: 1501°.

Ezen előzmények után következett 1566-ban a már említett nagy tűzvész, mely a Rába (bécsi)-kapu táján támadott s innét a gyümölcskertekig (Majorok) terjedt, majd ismét ellentétes irányba fordulva nemcsak a várost hamvasztotta el, hanem a régi várba is elharapódzott. Forgách Ferencz szerint csak1) a székes-egyház, puskapor-torony és a főkapitány lakása maradtak épen, mert egészen elkülönítve állottak.

E tűzvészt Káptalan-Győr végleges sz ibályozása követte ; a mai belváros, melynek egész területe a bástyafalakon belül feküdt, e szabályozásnak köszöni jelen alakját, egyenes utcáit és szabályos piacát. A katonai mérnökök s olasz építőmesterek a vár körrajzá- val tervszerű összefüggésben álló uj utcákat hasítottak ki; a szabályozási vonalba eső házcsoportokat vagy épületrészeket lerombolták, a nagyobb háztelkeket kisebbekre darabolták s az ekkép nyert háztelkeket részint a lerembolt házak birtokosai között kárpótlásképen, részint más építkezni akarók — főleg katonák között osztották szét.

E telekfelosztás alapján készült amaz érdekes telekkönyv (1567), mely az 1617, 1634 és 1703-ban összeirt telekkönyveknek is alapjául szolgál; kevés város mutathat föl múltjából ily érdekes emlékeket, minél fogva jónak látjuk közölni a fontosabbakat (lásd hátul). A telekkönyvekben fel van jegyezve az egyes háztelkek birtokosainak neve, társadalmi állása; a háztelkek hosszúsága és szélessége ölszámokban van feltüntetve. A nagybecsű könyvek jelentékeny világot vetnek Győr-város XVI. és XVII. századbeli múltjára, mert híven elénk tüntetik a város vagyonosabb társadalmi elemeit — nemzetiség, állás és foglalkozás szerint, sőt érdekes adalékokat szolgáltatnak a hatósági, népesedési és vallási viszonyok történetéhez is.

Györ-belváros alaprajza; a piac, utcák és közök. A fönt- említett szabályozás alaprajzát az 1567-ki telekkönyv másolata (lásd városi ltár) őrizte meg számunkra ; ez továbbá Pooder János4)

M Monumenta H. Hist. II. Script. T. XVI. p. 338.

‘) Győr 1750-ben, 1. a városház tanácstermében.