Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
54 hajókon vagy sajkákon se legyenek megközelíthetők, ezt sűrűén a vízbe vert cölöpök által törekedtek megakadályozni. E külső sáncműveken kívül, melyek közvetlenül a várfalak ótalmára emeltettek, Gyó'r-vár erősségét és biztonságát nem kis mértékben fokozták a XVI. és XVII. század folyamában épült s távolabb fekvő elővárai. Ilyenek valának : Andrásvár (Szt. Ivánon innen), Tarisznyavár (a kismegyei kápolna helyén), Világosvár (a ménfői begyen), Lesvár, Mérges és Patona, melyek egy messzeter- jedő félkörben feküdvén — kelet, dél és nyugat felé valóságos előőrsei valának Győr-várának.1) A II. sz. alaprajz műszavainak magyarázata. Gór véd a bástyák mögötti várfalra (cortina, vár-gát vagyis két bástya összekötő fala) épített s alul sokszor kazamatákkal is ellátott emeletes ágyutelep. Afödöny = a bástyák elé épített gát, mely a mögötte fekvő főgátot (bástyát) az ellenséges ágyutüz ellen ótalmazza ; z ú g- v é d = a bástyák közötti várfal elé épített sánc; h o 1 d o n y = félhold alakú zúgvéd ; szarv mű = sánc, mely szarvalakjától kapta nevét; k ö t v é d = granátmentesen boltozott folyosó ; iörpe-gát = a magasabb vár- és bástyafal előtt fekvő alacsony védgát. E külső művek mindegyike a hozzá legközelebb fekvő bástyától nyerte melléknevét. I. Lipót az 1G64. év folyamában egy hadimérnököt küldött Győr-vár és a külső erődítések megvizsgálására. Jetentése* 2), mely a helyszíni vizsgálat alapján készült s egyúttal a tapasztalt hiányok orvoslási módját fejtegeti, érdekes világot vet Győr-vár és az erődítések ekkori állapotára. A jelentés szavai szerint Győr-vár falai és bástyái alapostul jól égetett téglákból vannak felépítve s a bástyafalak alatt mindenütt szépen és erősen boltozott kazamatákkal van ellátva. A vár árka azonban egészen be van nőve és isza- posodva, úgy hogy legalább 6—8' mélyre s a legtöbb ponton ismét szélesebbre kell az árkot ásni. A várárkot zsilipek segélyével a Rába- és Rábcából el lehet látni a szükséges vízmennyiséggel ; csakhogy az árokban levő viznek az a sajátsága, hogy a Duna apadtával ez is elszikkad s viszont, ha a Duna vízállása magas, úgy az árok magától is megtelik vízzel. Az árok medre tehát ‘) Andrásvár, Tariszuyavár, Mérges már 1591-ben fennállottak. 1614-ben minden gyó'rmegyei falu 10 gerendát tartozott szolgáltatni Andrásvár erődítéséhez. Gyó'rmegy. ltár. I614/M8. 2) Gyó'r-vár oklevéltára 279. 1. id. h.
