Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
Győr helyzete; a. várat és várost ábrázoló XVI. XVII. es XVIII. századbeli réz-és fametszetek jegyzéke. A városok nem csupán a míveló’dés és polgárisodás fejlesztésében, az ipar és kereskedelem terén kifejtett tevékenységük következtében foglalnak el jelentős állást az államok életében ; hanem fekvésükhöz képest a honvédelmi intézmények terén is mindenkor fontos tényezó'kül bizonyultak. Es e történelem szentesítette tapasztalást Gyó'r-város múltja is igazolja. Dacára a mostoha viszonyoknak, melyek a mohácsi vész óta hazánkra nehezedtek, Győr úgy ipara, mint kereskedelme szempontjából elég tisztes helyet foglal el városaink sorában. Ama félig ó'stermelő irány, mely legtöbb városunkat majdnem a legújabb időkig jellemző, természetesen Győrött is észlelhető vala ; de ha e tekintetben — az újabb időkig — nem is sikerült egyéb,gyárosaink fölé emelkednie, mint a török ellen emelt hatalmas végvár, mint a „német birodalom kulcsa“ — a XVI. és XVII. században első rangú szerepet viszen városaink körében. Győr-vár középkori honvédelmi rendszerünkben híven teljesítette azon hivatását, mely a nyugatról fenyegető ellenség feltartóztatását tette kötelességévé. A határvédelem harmadik vonalában álló falai alatt nem egyszer tört meg a németek és csehek támadó ereje; ha ellenkézbe jutott, Győr és vidéke képezte a nyugati hódoltság határvonalát. Győr-vár e szerepköre az újkorban teljesen megváltozott; amennyiben’ ezentúl nem a nyugat, hanem kelet felé gyakorolja őrálló hivatását. Győr e megváltozott helyzete következtében gyökeres átalakuláson megy keresztül, elanuyira, hogy összes helyrajzi, erődítési, háztelki és lakossági viszonyaira nézve a régitől majdnem teljesen elütő jelleget ölt. És e belső átalakulás létrehozásában a nyugati hatás viszi a főszerepet ; mert ez, habár módosult alakban, de ezután sem szünetelt. E hatás ugyan első sorban a várost ellepő s a magyar nemzetiséget és jogot végenyészettel fenyegető német elem térfoglalásában nyilatkozik, mely körülmény a nemze1