Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
A birtokviszonyok alakulása; a szorgalmi osztály helyzete a szt.-István-féle társadalmi szervezet korszakában. I. A birtokviszonyok alakulása. Nem szenved kétséget, hogy a társadalmi haladás vagy hanyatlás közönségesen megelőző tényezők összeműködésének eredménye. A hadi kalandok felhagyása, a Gejza óta terjedő kereszténység már a X. század második felében előkészítik ama nevezetes fordulatot, melyet szt. István kora idézett elő a nemzet életében. Ha polgárosult államban az önfentartás és a család alapja a szorgalomnak és tevékenységnek, a szerzési ösztönnek : úgy szt. István azon törvénye, mely szerint a közös nemzetségi birtok egyéni birtokká változott1,), nevezetes lépésként tekinthető a gazdasági élet terén, amennyiben ez által a szunnyadó ipar és szorgalom mindenesetre nagyobb tápot és erőt nyert. Az egyéni letelepedéssel legalább lassankint polgári jellemet ölt fel a nemzet. Oly nagy átalakulás, aminőn a nemzet a X. és XI. század folyamában keresztül ment, természetesen nem történhetett rohamosan; sőt bízvást elmondhatjuk, hogy az egész — úgynevezett szt. Istvánféle társadalmi szervezet kifejlődése legalább egy század műve volt. A Gejzát vérengzőnek bélyegző krónikások csak homályosan ugyan, de mégis eléggé érthetően sejtetik2), hogy az átalakulások terén az utegyengeté3 ‘) D. 1. II. 2. Consensimus igitur petitioni totius senatus, ut unusquisque propriorum simul et donorum Regis dominetur, dum vivit, excepto, quod ad Episcopatum pertinet et Comitatum, ac post eius vitam filii simili dominio, succedant. Árp. Uj. Okm. I. k. 12. 1. a) pl. Legenda M. Endlichernél 140 1. Egyéni birtok. 3*
