Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
22 hivatal vala s viselői a céh keretén kívül állottak.47) A császárság végszakában a patronusi hivatal már más értelemben fordul elő, amennyiben a patronus felügyel a céhbeliek munkáira s a számadásokat is vezeti.48) A tartományokban a céhek fölött való felügyelettel a kormányzók voltak megbízva. Tisztök volt 1) afelett őrködni, hogy az uj tagok felvétele annak rendje szerint történjék ; 2) hogy a céh tisztviselői és minden egyes tagjai teljesítsék kötelességeiket. Nem engedélyezett céheket az állam meg nem tűrt. A céh, mint testület, jogosítva volt fekvő vagyon szerzésére, örökölhetett, sőt rabszolgákat is tarthatott. A vámon és helypénzen kivül állami adót is fizetett, melyért a testület ingatlan és ingó javaival tartozott jótállni. A céh tagjai a katonai szolgálattól ugyan fel voltak mentve, de az állam irányában mint zártkörű testületnek bizonyos kötelezettségei voltak, pl. a tűzoltás (legalább Rómában), a hajósok a folyamokon szállításokat eszközöltek a hadsereg részére, a sütők kenyeret sütöttek49), míg a fuvarosok szekereiken tettek az államnak szolgálatokat60). Közügyeik felett gyülésileg határoztak, melyen a számtöbbség döntött. Ily közügyek voltak: a közös vagyonkezelés, számadások ellenőrzése, birtokszerzés kérdése, uj tagok felvétele, tisztviselők, patronus választása stb. Szabad versenyről szó sem lehetett, mert a céhből való kilépés sem vala megengedve. Minden iparos vagyonával, családjával a maga mesterségéhez és tartózkodási helyéhez volt kötve, csak úgy, mint a iöldmíves jobbágy a telekhez. Ha eltávozott, mint szökevényt vitték vissza. Csak akkor menekülhetett a céhviszonyok terhes kötelékeiből, ha a hadseregbe vagy az egyház szolgálatába lépett. Más esetekben csak hátrányos föltételek teljesítése vagy helyettesítés utján szabadulhatott. A céh azonban büntetésből kizárhatta egyes tagjait. Iparuk terén a céhtagok kötelesek voltak egymást kölcsönösen támogatni. A testületi szellem oly erősen hatja át 4’) Orelli. m. 4054, 4055, 4077, 4104, 4109, 4015. 48) L. 2. 7, 12. C. Theod. de pistoribus 14. 3. 1. 10. u. o. de Bua- riis 14, 4. 49j C. Theod. XIII. 5. XXV. 9. 50) Cod. Theod. XIII. 5. XXXV. 9. X. 4.
