Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
180 nyok, az áru minősége, a termelési költség stb. elhatározó tényezó’k az árak kérdésében. Okleveleink azonban még az eladó földbirtok mennyiségét és minőségét sem jelzik elég részletesen; annál kevésbbé tudjuk magunkat tájékozni a fentebbi kérdésekre vonatkozólag. Nemesi és városi ingatlannak eladása hiteles helyen történt és okmányilag bizonyíttatott. Egyébként a felek kölcsönös beleegyezése volt fő feltétele a szerződésnek, melyben a rokonok vagy egyéb jogigénylők hozzájárulása is jeleztetik s az eladó az átengedett tulajdonjog érdemében rendesen magára vállalja a szavatosságot is. A szó- és Írásbeli szerződés megkötéséhez ősi szokás szerint valószinüleg Győrmegyében is az „Ukkon“-pohár felmutatása vagyis az áldomás járult mint törvényes bizonyság.1) Legalább a Hegyalján még 1660-ban az Írott szerződést is ily áldomással erősítek; magában a szerződésben névszerint felemlítik az Ukkon-pohár felmutatóját vagy a „boráldó-“t.2) A forgalomban levő pénz csekély volta annak értékét rendkívül emelte. III. Béla a keresztes hadak átvonulásakor (1189) olykép szabályozta az árakat, hogy 100 lóra való takarmány vagy négy igen jó ökör ára egy gira legyen ;8) a gira tehát a mai árak szerint legalább 600 frt értéknek felel meg. Magdolna asszony (1137) 30 pensáórt (mi a fentebbi kulcs szerint manap mintegy 3600 frt értéknek felelne meg) vesz egy ekényi földet három mansióval.4) Tamás, győri kanonok, Nuloson fekvő 10 ekényi földjét 25 szőlővel 20 gira dénárért adta el (1271). a pannonh. kolostornak.5) A poki monostor Gyarmat falut minden járulékaival 50 gira bécsi dénárért adta el (1271), minden girában ÍJ pensát számítva.6) A Koppán nemzetségből származott Jakab Nagy-Ecsen 30 hold szántóföldet (a curiával, kaszálóval és a határos erdővel) ') Hunfalvy J. Magyarország Ethnogr. 242—247 1. A finn ukko jelenleg a ház gazdáját jelenti; hajdan a pogány finneknél az időjárás és termékenység fó'istene vala, s a tavaszi vetések alkalmával Ukko poharából áldozának. 2) Az áldomást mint régi szokást és törvényes bizonyságot Verbőci is felemlíti Tripart. P. III. tit. 34. 1611. Debrecen 3) Horváth M. Magy. tört. I. 448 1. 1871. 0 F. C. D. II. p. 91. 0 Pannonh. ltár. Caps. 3. lit. N. 6) Árp. Uj Okm. III. k. 266 1.
