Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

fölött állván, az ember értelmi és erkölcsi ereje nem lehet az auyagi természet merő rabszolgája.®) Igaz, hogy az emberiség története az okok és okozatok hosszú sorozatából áll s tény, hogy ugyanazon okok összhatása hasonló feltételek é.s körülmények között (ideértve a szereplő népek vagv vezéregyéniségeik azonos cselekvési irányát s az esetlegességek azonosságát is) hasonló okozatokat szül. Minden alaposan gondolkodó fő tehát haszonnal elmélkedhetik a történet nyújtotta ilyetén tapasztalások fölött; mert okulást, irányadó tanulságokat meríthet azokból épúgy, mint az egyén esetleg haszonnal értékesítheti lefolyt életében szerzett tapasztalásait. Az emberiség jövő fejleményeit szabályozó törvények egészének megállapításához azonban mindezek sem szolgáltathatnak kielégítő kulcsot. A multat megérthetjük, u lefolyt események közötti oksági kapcsolatot többé-kevésbbé kifürkészhetjük ; de minthogy Isten után a történet főtényezó'i érző, elmélkedő s szabad akarat szerint cselekvő emberek; minthogy továbbá valamely nép- vagy vezéregyéniségeinek tevékenységi iránya — a különböző fokú értelmi s akaraterejükre befolyást gyakorló hatások- és visszahatásoktól függ: azért nem is vagyunk k> pesek ez irányt bizton megállapítani sem a természeti befolyások, .em a multak tapasztalatai alapján ; annál kevésbbé, mert emberi <szszel előre nem látható tényezők közbejötte is meghiúsíthatja következtetésiünket, s az ember korlátoltságánál fogva nem mindig képi s helyesen fölismerni az azonos vagy elütő hatások és egyéb körülmények részleteit, azok egész összegét. így történik, hogy gyakran a legnagyobb eszíi államférfiú sem képes kellően értékesíteni a multakból merített gazdag tapasztalatait, esetleg épen akkor, midőn egy nemzet, egy birodalom boldog vagy boldogtalan jövője függ létkockáztató elhatározásaitól.

4) A történetbuvár kutatásai közben gyakran akad oly nevekre, melyek egy egész korszak történelmi képét keltik föl emlékezetében. Oly férfiak nevei ezek, kik a történelem egyik forduló pontján állva, vezérei lőnek kortársaiknak s századokra kiható tevékenységök által jelzek az irányt, melyben uemiink lángeszök vagy szerencsé•) Cantu: Világtörténelem 21—35 1. I. köt 4 Az astronomia ebben a tekintetben a legtökéletesebb; tüneményei okát majdnem mind ismeri es ami eunek legbiztosabb próbatétele .• az okok ismerete alapján meg is jövendelbeti, hogy a tünemények mikor, hol és mikép lógnak beállani. Alexander Bernát: A philoaophia történetének eszméje. 36. 1. 1878.