Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 34 — azután a dolgozatot o felsége elé fogja terjeszteni, hogy azt a legközelebbi országgyűlésen elintézhessék. A menhelyrendszer tehát dívott nálunk is még a XVIII. század folyamában, s ha csak egy rövidke pillantást vetünk hazánk törvénykezési és erkölcsi viszonyaira, a szomorú kép. mely elénk tárul eléggé, igazolni fogja a menhelyek létjogát. Magyarország rendei szt. István óta 107 határozatot hoztak; ámde a törvénylátásban még a XVIII. században is csak Verbó'ezvnek közel harmadfél százados, a kor szükségeinek már meg nem felelő „Hármaskönyve" s az egyes országgyűlések határozataiban elszórt törvények szolgáltak szabályul. Szerves polgári s büntető törvénykönyve még nem volt az országnak. Az V. Károly által Németországba, III. Ferdinand által pedig Alsó-Austriába is behozott büntető törvénykönyv (Carolina) a titkos nyomozást és kínpad használatát általánossá tette. Amióta ugyanis Kollonics Lipót bibornok e törvénykönyvet 1697-ben mint a magyar Corp. Juris függelékét kiadatta, ezt nálunk is irányadóul kezdték tekinteni, s a tolvaj, ki 25 frtot lopott, felakasztatott, 10 frtnyi tolvaj lásról gyanús egyént kínpadra vontak (1772-ig). 9 0) A mutatkozó hiányokat ugyan többször igyekezett pótolni a törvényhozás; de ezek a közélet szaporodó szükségleteinek sem feleltek meg, úgyannyira, hogy a vármegyei törvényszékek a felmerülő szükség s belátásuk szerint különböző szabályokat alkottak s alapítottak meg a törvénykezésben. De ezen egymástól sokban eltérő, sőt egymással néha ellenkező szabályok és szokások az egységet az igazságszolgáltatásban annyira megzavarták, hogy ugyanazon ügyben is nem ritkán egymással ellenkező volt a különböző megyei törvényszékek Ítélete. Ezen fölül a bírói önkénynek s zsarnokságnak is tág tere nyilt. 9 1) A tárnoki jognak 9 2) a városi törvénykezésre vonatkozó adatai a XI. és XII-ik századot több tekintetben — a későbbieknél jóval értelmesebb és szelídebb irányúnak tüntetik föl; mert a puszta megtorlás helyett az egyház vezeklési rendszere által a bűnös javulására is törekedtek. Szt. István 9 3) törvényei szerint pl.: Ha boszorkány találtatnék, a bíráskodási törvény szerint vitessék az egyházba s adassék át a papnak bőjtölés s vallási oktatás végett; a bőjtölés után azonban menjen haza. 9 0) Fessler: id. m. 10. köt. 270. 1. Schwartner. Statistik. III. Th. 262—265. . 187 1. í)fen. 9 1) Horváth M. Magyarország történelme. 7. köt. 387. 1. 1873. 9 S) Codex Juris Tavernicalis. Monumenta XVII. Endl. 9 S) Decr. 1. II. c. 3; az admonti szöveg szerint lib. I. és XXXIII.
