Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 30 — valószínűleg a despotismus martalékává, örökös visszavonás szín­helyévé vagy épen mongol sivataggá leendett." 8 1) Müller János, a nagynevű svájci történetíró szerint: „Minden mai világosság, mi nemcsak reánk, hanem az európai vállalkozó szellem által vala­mennyi világrészre nézve véghetetlen következményű, onnan ered, hogy a császári uralom buktával egy vezető hierarch'a létezett. Ez adá a néhány fogalom nyomorúltan szűk körébe szorítkozott észak­európai szellemnek a ker. vallás által úgyszólván ama villanyos lö­kést, miáltal az megelevenítve és mozgékonynyá alakulva — a külön­féle s elősegítő eszközök hosszú, csodálatos játéka után végre azzá 15n, amilyennek látjuk. U B") b) Egyházi-menhelyek az újkorban. A XIV. század óta lassanként átalakuló világnézlet, a renais­sance és a reformatio — alapjaiban megrendítette az egyház és a társadalom eddigi viszonyait. Más eszmék, más nézetek kezdik fog­lalkoztatni az elméket. Az érzelem és tekintély helyét az újkorban a kutató és hidegen fontolgató ész foglalja el; a fejedelmek az államhatalmat lehetőleg központosítani igyekszenek, mely törekvés már a XV. század óta erős visszahatást szült az egyház kiváltságos hatásköre ellenében. Az újkor folyamában mind erősebben lép elő­térbe az államok ama fejlődési iránya, mely szerint úgy kül- mind belviszonyaik tekintetében az egyháztól elválni, sőt azt mint állam­intézményt az állami mindenhatóságnak törekszenek alávetni. Az államjogot a tényleges hatalom elvére kezdik fektetni; az egyház fejének mint legfőbb szellemi tekintélynek a nemzetközi és állam­jogi kérdésekben eddigelé gyakorlott befolyása hanyatlásnak indul. Az egyház mindamellett szívósan ragaszkodik évezredes szokás és törvény szentesítette jogaihoz. A legtöbb uralkodó már a XVl-ik század elején a menhelyjogot szűkebb korlátok közé szorította, amennyiben az csak néhány helyre és bűntényre lett korlátozva. A világi bíráknak szoros kötelessé­gökké tétetik, hogy a menekült rögtöni kiadatását szorgalmazzák; a papság köteles őt kiszolgáltatni s a biró jogköréhez tartozik an­nak megítélése, vájjon az illető menekültet bűntényének minősége nem fosztja-e meg a menhely élvezhetési jogától ? Angolországban, 8 1) Ideen zur Gesch. der Menschheit. Stuttgart. 828. II. Th. S. 208. **) Schweizer Gesch. III. B. 1. c. Hierarchie.

Next

/
Thumbnails
Contents