Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
— 21 — elkövetett gyilkosság esetében, továbbá rablók és gyilkosok (némelyek szerint a szándékos emberöló'k) részéről a menhelyjog nem vehető igénybe. 4 9) A 13 -ik század óta azonban több pápa, mint III. In-cze, 5 0) V. Sixtus és V. Pius, a némileg megjavult közállapotok tekintetéből a menhelyek rovására gyakori kiváltságokat osztogatnak úgy a fejedelmek mint a hatóságok részére. 5 1) A katholicismus egyöntetű szervezete s az egész keresztény társadalmat átható tanainak szelleménél fogva európaszerte azonos nézetek és eszmék honosultak meg. így látjuk, hogy miként egyebütt, ugy hazánkbm is a menhelyjognak az idők szerint változó teltételekkel összekötött gyakorlata közönséges vala. Szt. István király (lOOO 1038,) kiközösítéssel, tehát egyházi fenyítékkel rendeli büntetni azt, aki a király ótalma alatt álló egyházi épületeket tiszteletlenül illetni vagy megsérteni merészkedik. 5 2) Szt. István, midőn a kath. egyház intézményeinek szellemében a. szenthelyek menhelyjogát elfogadja, egyedül a király és az ország elleni összeesküvőkre nézve tesz kivételt, mint akiknek az egyházban semmi menedékök sem lehet. Még a király élete s méltósága ellen törőkét s azok cinkosait is egyházi fenyítékkel, a kiközösítéssel sújtja. 5 3) Szt. László (1U77—1095) a nagyon elterjedt orzás bűnének kiirtása érdekében hozott szigorú, de kissé zavaros törvényeiben 6 4) föntartja ugyan a menhelyjogot, azonban korántsem biztosítja a bün büntetlenségét. így rendeli pl. : Ha a szolga tolvajlást követ el és pénzzel meg nem váltható, (hacsak az egyházba, vagy a királyi udvarba vagy a püspök lábai elé nem menekül) az orra elvágassék; ha pedig menekül, felügyelője óvakadjék megtorolni a tolvajlást. Ha a lopást ismétli, felakasztassék. A lopáson kapott szabadvagy szolgáról, valamint a szabadoknak szolgaságba taszított fiairól szóló fejezetben*' 6) az mondatik: Ha valamely szabad vagy szolga »'•') Welter-Rotteck. Staatslexikon I. köt. 795. 1. Jo) ('. 1». X. „De immunitate eccles. 3., 49." i l) L. XIV. Gergely 1591-ki „Cum alias" constitutio előszavát. >») Corp. Jur. Sancti Steph. Decr. 1. II. c. I. Budae. 1822. Decr. 1. II. c. 51. Az árpádkori nj okmánytárban közölt adnionti szövegben I. köt. 1 14. 1.) ugyan mindezekről nincs szó. de törvényeinek szelleme, melyek a püspököt felhatalmazzák (lib. I. c. II.), hogy a canonok értelmében szabadon igazgathatja az egyházat, s hogy a főispánok és birák egyetértőit 1? járjanak el a főpapokkal, kétségtelenné teszi, hogy az egyház általános szellemének megfelelöleg a menhelyrendszer nálunk is dívott már szt. István kir. idejében. • v |) Lad isi ni Keg. Decret. 1. II. c. 2. «) ü. u. c. 12.