Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

Győri adalékok a menhelyek történetéhez. Az emberiség míveló'déstörténete számos hanyatlásnak és ismétlődő fejlődésnek tüneményeit tartotta fönn a késő utokor számára. Miként a természetben a felbomlást és enyészetet uj élet, uj tenyészet váltja föl, hasonlóan sarjad föl a régi miveltség romjain is — lassan vagy erőszakosan — egy ujabb és tökélyesebbnek élete. Ázsia ringatta az emberiség bölcsőjét s keltette életre a mivelődés első csiráit; Ázsia belsejéből a polgárisodás a tengerpartok felé húzódik, hódít és megáUapodik. Minden nyughelyén uj hitet, uj szokásokat, törvényeket s nyelveket fogad el; az embernek Isten- és a világegyetemhoz való viszonyai, a politikai, társadalmi s a családi rendet illető életkérdések újra vitatkozás alá kerülnek, megoldatnak cs elfogadtatnak. Idők folytán a polgárisodás Indiából, majd a Nilus és Phoenicia partjairól ismét tovább nyugatra, a mérsékeltebb égalju Göröghonba s Itáliába vonul, hol ama kérdések újra felszínre merülnek s a részben öröklött alapokon uj megoldásra találnak. Göröghon túlérett míveltsége hervatag virágaival sietteti Róma felbomlását s midőn végre mindkettő míveltségi talajának termékenysége kimerül : ujabb termékenyítő elemek szüksége mutatkozik ; inert a kereszténység már nem vala képes e felbomlásnak indult táisadalmakba uj életet lehelni. Kszakeurópa nyers, de életerős fiai mint az áradat hullámai ekkor nyomulnak előtérbe s borítják el a kimerült míveltségü talajt. A barbar népelemek hullámai elárasztják egyelőre az egészet; de állandóbb és határozottabb képzéseket, uj állami és jobb társa dalmi állapotokat nem képesek alkotni. A vegyiilés, az átalakulás folyamata századokon át tart, míg végre mintegy az áradat leülepedett és termékenyítő iszapkérgén át — a hidegebb északon is kifejlődnek, tökélyesebb s szebb virágzásnak indulnak az antikklaazszikus s az uj keresztény miveltségnek sarjai.

1) ') Ipolyi A. Magyar iníveltségtürténeti tanulmányok. Budapesti Szemle. 52. 1. 25. az. 1877. 1»