Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 8 — a családi viszony is szentebb volt más népekénél. A feleség igazi családanya volt, kinek fő tiszte a házi békét, egyetértést fönntartani. Innen a házassági szövetség is szentebb, nehezebben feloldható úgy, hogy csak 231-ben Kr. e fordult elő első elválás, noha egy roniulusi törvény azt fontos okok miatt megengedte. Az anyák intézték a családnál az első nevelési mozzanatokat, s minthogy magok erkölcsösek voltak, az első nevelés is szilárd alapon nyiigovék. Nem is találunk népet, hol a nők közöl oly sok jeles, nem csak anyát, dc nevelőnőt lehet felmutatni, mint voltak a rómaiak. A rómaiak nevelése, természetűk szerint, szintén a hasznosság elvén alapult. Nem is a szép, hanem a hasznos művészetek voltak abban irányadók. Addig, míg római elvek voltak szokásban, mindig e szempont vezérelte őket, a művészetek és tudományok nem önmagok, hanem az állam kedveért ápoltattak. Hogy ez alap mily hibás volt, megmutatta a következés. Míg birodalmi terjedésre vágytak, addig a belbajok szüneteltek: amint nem volt ellenség, ki utjokat állta volna, a nem meggyőződés, de szokásból származott nevelés a legnagyobb károkat vonta maga után • mert nincs hiba, mely magamagát jkeseriien meg ne boszulja. Különösen áll ez az erkölc.-i és nevelési téren. S így elértünk kitűzött célunkhoz, mely nem más, mint megmutatni, hogy valamely állam biztos és szilárd alapja csak is a józanul s igazságosan irányzott nevelés lehet; hogy annak jó vagy rosz állapota a legbennsőbb összeköttetésben áll az állam emelkedésével és hanyatlásával. Tárgyunk előadásában különösen paedagogiai alapot véltem szerezni az által, hogy az oktatás körét egészen mellőztem s csak annyiban érintem meg, amennyiben az oktatás a neveléstől sok helyütt elválaszthatatlan, noha a helyesen intézett oktatás egyúttal mindig nevel is. Keretünk sziik volta, úgyszintén jelen célunk igazolni fogják felfogásom helyességét.