Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876
— 58 — közé esett, s egyúttal elkezdődött a polgári jogok és kötelességekkel bővelkedő férfikor. 1) Mert, noha voltak egyesek, kik vagy tudományszomjból, vagy valamely polgári állás biztosabb elnyerése tekintetéből később is látogatták vagy a belföldi, vagy különösen az athéni nagyobb tudományos intézeteket, mégis, minthogy ez utóbbi körülmények gyakrabban inkább a köztársaság vége felé fordultak elő, válaszfalul az említettük időpont vehető fel. Maga az ünnepélyes kilépés pedig a következőkép ment végbe. Ha az ifjú testileg már érett volt, mely állapotot pubertasnak nevezték, akkor Liberaliák ünnepén, mi március 17-ére esett, a házi istenek oltáránál áldozatot nyújtott be, hol az ifjú gyermeksége jelvényeit letette, 2) különösen pedig a bullát a lárok nyakába akasztotta s a toga praetextát nekik szentelé 3) s a tűzhely fölé akasztá. Megjegyzendő azonban, hogy ez ünnepély nemcsak Rómában mehetett végbe, hanem egyebütt is, 4) mire elég példánk van. Ezután pedig a házi istenek előtt 5) fölvevé a toga virilist, mely, minthogy fehér ') A lefolyt éveket, melyek születés és valódi polgárság közt voltak, a physikai fejlettség és állapot szerint, kétfélékre szokták osztani: gyermekkorra és tirocinium fori vagy militiae-re, mely utóbbi azon évet jelentette, melya toga virilis fölvéte és a nyilvános polgári élet, vagy a katonáskodás megkezdése közt lefolyt. Ezen év volt egyszersmind azon próba-esztendő, melyben az ifjú jövő szerencséjének megállapítása végett részint önként, részint pedig az állam vagy rokonok részéről különböző nehézségekkel összekötött munkák s akadályok legyőzésével volt megbízva. 2) Macrob. Sat. I, 6, 10. Hinc deductus mos, ut praetexta et bulla in usum puerorum nobilium usurparentur ad omen ac vota conciliandae virtutis ei similis, cui primis in annis muneri ista cesserunt. 3) Persius V, 30. Cum primum pavido custos mihi purpura cessit, Bullaque succinctis Laribus donata pependit. *) Cic. ad Att. V, 20. Ego, cum Laodicam venero, Quinto, sororis tuae filio togam pur;im iubeor dare. És IX, 19. Ego meo Ciceroni, quoniam Roma caremus, Arpini potissimum togam puram dedi, idque municipibus nostris fűit gratum. ä) Propert. IV, 1, 31. Mox ubi bulla rudi dimissa est aurea collo, Matris et ante deos libera sumta toga.