Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— 55 — abban állott, hogy a diót ütés vagy nyomás által szét kellett törni ; a másodikat négy darab dióval végezték úgy, hogy három a földön maradt s ezekre dobtak a negyedikkel, s ennek azokon kellett megállni a nélkül, hogy azokat egymástól eltávolította volna; ha ez sikerült, akkor a három diót elnyerték, ellenkezőleg veszteség volt a vége; a harmadikban egész sor dió volt a földön s ezek felé dobtak dióval valamely lejtőről, hogy a rendbeállítottak közöl egyet eltalálhassanak; a negyediknél háromszöget rajzoltak a földre s azt párhuzamos vonalok által felosztották ; ebbe kellett úgy dobni a diót, hogy az a lehető legtöbb vonalon át, de azért a háromszögből ki ne menjen.

1) Ötödször bizonyos távolból félkézzel valamely lyukba vagy edénybe egy-egy diót vetettek; hatodszor, úgy mint nálunk, pároztak, vagyis kérdezték egymástól, valljon hány dió van a kézben. Második játék volt a lapda játék, melyet azonban inkább az ifjak által űztek, amennyiben pedig egészséges testmozgással járt, az idó'sbek is szivesen foglalkoztak vele. Azért mondja Virgil is Aen. V, 499. Ausus et ipse manu iuvenum tentare laborem. Ezen játéknem egész Italiában igen el volt terjedve s Rómában rendesen a Marsmezőn űzték, majd pedig a csarnokokban, fürdőkben, hol e célra helyiségeket is rendeztek be. Ez oly szenvedélyükké vált, hogy voltak némelyek, kik minden idejöket evvel töltötték. A császárok korában ötféle lapdát ismertek: kicsit, középszerűt, nagyobbat, igen nagyot és iireset. Talán megfelelnek ezeknek a latin nevek : pila, trigon vagy pila tiigonalis, pila paganica, harpasta, talán egyenlő a pila arenariaval, és follis. A közönséges lap da szőrrel volt kitömve és sűrű, vagy legalább színes lapokkal bevarrva; a paganica nagyobbféle lapda volt tollal telítve; a follis, mely Pompeius korában találtatott ki, volt a legnagyobb és léggel tömött, vagy épen tollal bélelve. A harpasta felől semmi közelebbit nem tudunk, mint hogy az kis, kemény lapda lehetett. A lapdajáték nemei részint a dobás módja, részint a résztvevők száma szerint különböztethetők meg. Először is feldobták azt a magasba, s azt vagy maga az illető fogta meg, vagy más; ') Ovid. Nux El. 81: Fit quoque de creta. qualem Celeste figurám Sidus, et in Graecis littera quarta gerit. Haec ul»i distincta est gradibus, qui constitit intus Quot tetigit virgas, tot rapit inde nuces.