Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

IX. Szőr-, vagy h a j c s i p t e t ő. — Volsella, tpt^oXaßi?. — A Róma mellett talált s Rich művében lerajzolthoz teljesen hasonló. Hoszsza 8"5 cm., csíptető végeitől 1 cm.-nyire tompa szögre hajlított, eltérőleg az Árpáson lelttől, amely ily hajlással nem bír s a muzeumi Kalauzban lerajzolthoz hasonló. Csontváz mellől csatokkal, hengerpálcával, korsóval, tükörrel s TRAlAH-éremmel. X. Haj - és füzőtűk, fémből és csontból. Aranyból, vagy ezüstből nem, hanem bronz- és elefántcsontból fordulnak elő. Amabból három, ebből 7 példány. Egyik a 250 cm. mélyen levő csontváz koponyáján, amelyen rozsdafoltja is látható, 10 cm. hosszú, végén homorú lemezkével. Másik kisebb, a lárvadíszü FORTIS-mécscsel, NERVA-éremmel 2 m. mélységből, csontváz mellől. Azon urnában, amely gyermekcsontokat tartalmazott 20 cm. hosszú, kétliku füzőtű fordult elő. 22 cm. hosszú, egy hossznyilásu s e nyilás végeinél még átlikasztott csonttű volt a borostyánkő-gyürü s tiikördarab-mellékletii csontvázzal; 20 cin. hosszú a guttarium mellett A többi 5 közöl 3 ugyanegy csontváz koponyájánál volt. E szám s a tűk hoszsza dús hajzatra hagy következtetni. XI. Négyszögű és kerek fémtükrök. A legrégiebb fémtükrök vörösréz és ón öt vényéből készültek, a későbbiek ezüstből valók, az ezzel bányászilag együtt található álany — niccolum — nyomaival. Amazok igen törékenyek és pedig azou arányban, amelyben az összetét különböző. IIa az ón túlnyomó, a törés fehér, ha a réz, akkor vörös. Alakra négyszögűek, vagy kerekek, ezek hátlapjokon központi körökkel, szélükön likakkal. A négyszögűek egyszerű fakerettel birtak,