Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 19 — liéz. Hamvakból való, telve maga is hamuval. Magassága 17 cm., fövege elül 3, hátul 4.5 cm. magas, tetején bemélyedő, különben csonka pyramisalakulag keskenyedő s oldalt összenyomott. A m ás i k egész alak, velummal fején, talpig érő bő, redős ruhában, jobbja kinyújtva, 1 dm. hosszú, gömbös pálca. Magassága 14 cm. Arca női, középen elválasztott dús hajjal. Mindenesetre a Penates-, házi istenekhez hasonló alak. Közelében csontváz volt korsóval. Hl. Bronzedények. Ily nagyobb edények fogantyújából való azon 6 cm. hossza nőstény oroszlán, melynek jobb oldala 3 cm.-nyire kivájt, hihetőleg ennélfogva volt fölerősítve. Oldalt behorpadt egy 5.5 cm. magas, 4 cm. nyilásu bronzedény, alulról öblén 5 helyen hármas levéldíszszel. Tűzhelyen találták, telve hamuval. A másik példány úgy öble középéig van meg, 4.5 cm. magas, öble 1 dm., feneke pedig 6 cm. átmérőjű. A harmadikból csak fenék, oldaldarab s a nyiláspárkány maradt fön. Ezen bronzedényekhez hasonlókról emlékszik meg Lindenschmit. Azokat Worms mellett találták, szintén márványlappal, kés- és tőrrel. III. Heft. T. VIII. N. 4. A negyedik 5 cm. fenék-átmérójii, 2.5 cm. magas toknak része, hozzátapadt vasdarabokkal. Szebb példány egy másik hengerke, 3.5 cm. fenékátmérővel s 4 cm. magassággal, oldalt kct párhuzamos kördíszszel. IV. Arc festék bronztokban. Hogy a görög és római nők arcpirosítóid külön ecset, vagy ujjaik segélyével festő-zuzmót — Roccella tinctoria — használtak: azt Rich, úgy látszik, mint elterjedt véleményt állítja, ellenben Paur Iván

1) szerint e mellett egyetlen egy classicus iró sem tesz tanúbizonyságot. Azonban hogy fehérítő arcfestékül féméleg, p. ólomfehér — Carbonas plumbi — szolgált: arról az ezen temetőben s a homokgödrök kősírjában talált festékmaradvány tanúskodik. De emitt a félig telt bronztok mellett másik üres is fordult elő, amely ') Arch. Értesítő. 1873. 9. sz. Egy piperéző római nö sirja. 3*