Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 12 — 1) Urna, gyermekcsontokkal s hosszú bronzfüzőtíível, összeolvadt bronzokkal s üveggel. Magassága 26 cm., feneke 11 cm., nyilasa kifelé görbült párkánynyal 12 cm., öble 21 cm., gömbalaku fedője 5 cm. magas, feneke 3 cm., nyilása 8 cm., öble 9 cm. Az urna vörös, valamint a fedő is, amaz öble fölött négy sor hullamos vésetü cifrázattal. A bronztű 20 cm. hosszú, szép zöld patináju. A félig égett csontok közt kis vasszeg, hengerü bronzpálcácska töredékei s könyüveg-olvadék van. A csontváz koponya-, csigolya- s bordarészeit tisztán meg lehet különböztetni. 2) Főbb rangú halott hamvait födhette azon terra sí g illata-tál, diszreliefü patina, külön nagyságú három pár csésze s hossznégyszögű nyakas üveg, amelyek összesen gyűjteményünk fő díszét képezik. Ily edényeknek legkisebb darabjai is értékesek, az oldalon, vagy fenéken levő felirat, vagy a rajz miatt, amelyek a római életviszonyokat derítik föl s a magister, vagy officina nevét őrzik meg az utókor számára. Tálunk, medencénk magassága 9 cm., nyilásátméróje 19 cm., feneke 7*75 cm., oldalán tojástag-dísz alatt s babérkoszorú közt két felén szőlőág, alul ennek emelkedő venyigéi alatt nyilcsoportból alakított diszítmény. A három pár tányér közöl a legnagyobb 19 cm., a középső 13 cm., a legkisebb 10 cm. átmérőjű, mindegyike nyildiszítményű. Egytől-egyig épek. Ezekkel együtt volt' 22 cm. magas, 7"5 cm. széles négyszögű üveg, bizonyosan a folyadék fölvételére, amelylyel ezen szép edényekben áldoztak. A nemzeti múzeum nagy négyszögletű üvegedényében bor-, méz- és olajanyag volt, mely most kemény állományt képez. írja líómer. A mienk földtartalma közt olyasminek nyomát sem leltem. 3) Hasonló tűzhelyről való még a legnagyobb és középső párral megegyező más négy ép terra sigillata-tányér s több, darabokban. 4) Tűzhely hamvai közöl valók azon papírvékony falu, részint fogantyúval ellátott, részint annélküli csészék, bögréc skék, mericék, kékes agyagból, amelyekhez hasonlók vannak a hildesheimi múzeumban, s az ottani temetkezési halomban találtattak, karcdíszök t ö r t é n e t e 1 ő 11 i időre,

2) leváló domborcifrázatuk pedig az arezzói edényekre emlékeztet. Ezekből 9 darab találtatott. 4 darab teljesen ép, a többi csorbult, vagy összeragasztható darabokban. . 0 Az Arch. Értesítőben közlött értekezésem jegyzetében. 1872. 10. sz. J) „Die Alterthümer Unserer Heidnischen Vorzeit. V. Dr. Lindensclnnit." III. H. Taf. IV. N.