Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1874

— IG — heliast. in Opusc. acad. p. 233. sqq.

1) munkájából. Vannak nem kevesen, úgymond (Hermann. Antiquitt. juris publ. §. 107. F. C. Dahlmann. Politic. p. 30. ed. 2. Thierwall. Grsec. tom. II. p. 43. vers. germ. s mások), kik azt állítják, miszerint Solon a heliastákat azért hozta be, hogy azok csupán fölebbezési ügyekben döntsenek, érvül hozván föl Plutarchot in Solonis c. 18, ki igy szól: v-xl yáp, onx rxiq xpyxl; zzy.ci xpívsiv Ő'j.gUú; jtal "pl Ezeíviov tiq TO &wia<TTR'ptov zoíav.q Úiw/.z TOI; ßo'jXoasvoi;. De ezen szavaknak az a jelentménve, hogy Solon azt hozta be, mit a szükség parancsolt, hogyt. i. a tisztviselők sok dologban határozzanak, azután pedig — ami szorosan Solontól eredett — hogy a tisztviselők határozataitól a bírákhoz lehessen fölebbezni. De hogy a bírák csak azért állíttattak volna föl, hogy csupán fölebbezési ügyekben döntsenek, hozzájuk pedig, mint első forumhoz, itélethozás végett semmi ügyet sem terjesztettek volna, mielőtt a tisztviselők a fölött véleményt mondtak, azt sem Plutarch, sem pedig más nem állítja. Sőt az állam végső éveiben, midőn t. i. a tisztviselőknek semmi hatalmuk sem volt a pörös és vétségi ügyekben, hanem csak elkészítették azokat a végett, hogy a bírák fölöttük Ítéljenek, el kell ismernünk, hogy eme — Plutarch által Solonnak tulajdonított intézmény még mindig fönnállóit; mert a tisztviselők még akkor is — kiki a maga nemében — hoztak határozatokat, melyeket a bírák elé lehetett terjeszteni, vagyis azokhoz fölebbezni. Azért világos, miszerint Plutarch idézett helyét egy kissé ovatosan kell érteményezni.-) Némelyek tagadják a Yi'X'.xíx-nak fölállítását, vagyis a polgárok oly bizottmányának behozatalát, melyből az úgynevezett heliastikus törvényszékek képeztettek volna; minthogy a -rikixíx sokkal is democratikusabb volt, hogysem azt Solonnak lehetne tulajdonítni. Nem tagadjuk, de nemis tagadhatjuk, hogy a rikixíx. democratikus alapon nyugodott; de mindamellett még sem birt korlátlan hatalommal, a mennyiben mind tagjainak számát, mind hatalmát illetőleg távolról sem érte utói a népgyűlést. Érdekes a vita, mely e tárgy fölött két jeles philologus, t. i. Schoemann és Oncken közt fejlődött, kik közöl amaz állítja, utóbbi tagadja, miszerint a rhxíx Solontól hozatott volna be.

3) Oncken ugyanis a fölötti idegenkedését fejezi ki, hogy v) V. ö Schoemann. Griech. Alterth. I. 492 és 507.1., mely utóbbi helyen szerző kimutatja, miszerint a fjXiaía-tól fölebbezés nem volt. 2) V. ö. Télfy: Attic. jog (Egy. rnagy. Encycl. IV. 246. 1.): „Solon ezen törvényszék illetékességét a fölebbvitelekre is kiterjesztette, ha t. i. más hatóságoktól származott valamely birói határozat . . .

u a mely szavakból eléggé világos, hogy más hatásköre is volt a 7|Xtaía-nak. s) Neue Jahrb. für Philol. und Paed. 93. kt. 590. s köv. 11.