Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873

— 4 — oly szoros és benső összefüggés, hogy az emberre nézve nagy érdekű e két csillag kölcsönös viszonyába tüzetesebb beletekintést szerezni. A természet csudáit nem szabad egyedül a pillanatnyi haszon szűkkeblű szempontjából vizsgálnunk, hiszen tudjuk tapasztalásból is, hogy sok dolog, mely ma talán a phantasia üres játékának látszik, holnap gazdagságunk forrása lehet; de mindenek előtt nem egyedül kenyérből él az ember, a szellemi élet fenntartására is minden tényleg fennállót fel kell használnunk, mely összeségben ismereteinkre a Teremtő szavát foglalja magában — mindegy lévén, akár bir, akár nem, szembeötlő céllal és haszonnal. Értekezésünk keretébe óhajtjuk illeszteni rövidletben jelen korunk hiresebb csillagászai kutatásánakeredményét, La naptávola- s méreteiről, II. annak physikai mivoltáról és felületén mutatkozó néhány tüneményről, mutatványul ily cimü kézirati müvünkből: „Eg és föld természettana." Sajnos, hogy a jelen tudomány céljától még igen messze áll; nincsen ugyan hiány megfigyelési anyagban, bővelkedik az elég sok elmés speculatióban és hypothe^isben; de azon sajátszerű nehézségek hiúsítják meg nagy részben erőmegfeszítésünket, melyek ilynemű kutatásokkal elválaszthatlanul egybekapcsolvák. Talán jelen nemzedékünknek mégis fog sikerülni széttépni ama fátyolt, melylyel a nap titkait oly ügyesen tudja előttünk elrejteni; jelenleg minden erőmegfeszítés dacára-csak annyit mondhatunk: hogy a természettel folyó harcban, a nap titkaiba való hatolást illetőleg, még a győzelmet ki nem vivtuk. I. Naptávol. A nap távola és annak méretei. Valamely égi test távolának meghatározására szolgál annak parallaxisa. Az állócsillagoknál az évi parallaxist alkalmazzuk. Közelebb fekvőkre, minő a nap, használjuk a napi parallaxist, t. i. azon szöget, mely alatt földünk sugara valamely égi test középpontjából látszik. Ezen napparallaxis lehet magassági ésláthatári parallaxis — az első földünk tetszésszerinti sugarára, a második pedig csak arra vonatkozik, mely a napközéppontjából a föld-középpontjához gondolt vonallal derékszöget képez. Minden eddig meghatározott láthatári parallaxisok középértéke H. J. Klein „Himmelsbeschrei-