Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873
- 13 — A photosphaera magyarázata eddig kétféle. — Lehet Photosphaera. ugyanis Wilson szerint siirü, a férni gőzök összesiirüsödéséből eredő köd, hasonlóan a mi felhőinkhez. Ez esetben azt siirü buborékocskákból, vagy a legfinomabb folyékony csöppekbőb vagy talán a legfinomabb szilárd porrészekből álló tömegnek kellene képzelnünk, melyek épen összesürüsödésök folytán nagy hősugárzási tehetséggel birnak. De másképen ezen világitó gömbfelületet, valamint a nap többi belső részét is légnemünek, nagy légnyomás alatt állónak foghatjuk fel ; elegendő erös nyomás a légnemeknek is nagy hőkisugárzási tehetséget kölcsönöz olyannyira, hogy mindennemű és szinü sugarakat képesek kibocsátani és folytonos szinképet előteremteni. A tudósok nézetei e kérdésben szétágoznak és későbbi kutatásoknak volna fentartva fölötte dönteni. A photosphaera tehát azon izzó réteg, mely a fehér fényt kibocsátja és magában véve folytonos színképet adna — de mivel ennek sugarai, mielőtt hozzánk és a szinképi elemzőbe jutnának, a nap légkörén át kénytelenek haladni, ezen okból bárhová irányí'juk is a szinképelemzőt, állandóan szakadozott szinképet nyerünk, t. i. egy minden színben tündöklő a fémi gőzök elnyeletési, homályos csíkjaitól áthasított szinképet. A színképelemzések nem tüntetnek fel minden elemet, mely földünkön is található; de elfogadható az : hogy azon gőzök, melyek benne foglaltatnak, annál magasabbra nyúlnak fel, mennél könyebbek. Következő elemek minden kétségen kiviil a napban találtattak : köneny, szikeny, kesreny, timany, mész, halvany, cseleny, vas, réz, horgany, sulyany, valamint valószinüleg kovany és hamany. Ha pedig számos test, melyet a vegyészek egyszerűnek tartanak, közöttük nevezetesen a fémek eddig a napban fel nem találtattak, abból épen nem vonhatni azon következtetést, hogy benne egyáltalán elő nem fordulnak. Lehetséges, hogy ezen fémek gőzei nagy sürüségöknél fogva csak az alsóbb rétegekben székelnek, hová a szinképi elemző be nem hatolhat. — Mily halmazállapotban lehetnek ezen testek a naptömeg mélyében, ez eddig előttünk ismeretlen ; ha a nap szerfölött nagy hőmérsékét a felületén uralkodó nehézségerővel összevetjük, és ez utóbbiból azon nyomást számítanók ki, melynek csak mérsékelt mélységben is kell léteznie, azon hypothesist vagyunk kénytelenek felállítani: hogy a naptömeg nagyobb része, mely bizonyos mélységig gőz- vagy légnemű, még nagyobb mélységben, hol azt a rendkívüli nagy nyomás folyékony állapotba igyekszik átvezetni, olynemü halmazállapotban